Csalódottan kellett távoznia a Lehman Brothers delegációjának 2008-ban Budapestről: a Concorde Értékpapír Zrt.-hez jöttek tárgyalni, de a magyar fél elutasította az amerikaiak ajánlatát. A hónapokkal később megállíthatatlanul a csőd felé száguldó Lehman az általa összeállított CDO-k értékesítésére keresett viszonteladó partnert. Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája a Világgazdaságnak arról beszélt, túl kockázatosnak ítélték a magyar piacon egyébként is kevéssé ismert befektetési terméket.
Azt gondoltuk, ha a Lehman a mi régiónkban keres viszonteladót, akkor máshol már kicsi a vevői érdeklődés ezekre a termékekre
– emlékezett vissza Móró. Már 2006 nyarától aggasztó jelek látszottak az amerikai ingatlanpiacon, ami a magyarországi elemzők, stratégák figyelmét sem kerülte el.
Utólag visszatekintve, akár a Lehman csődjét is megakadályozhatta volna az amerikai pénzügyminisztérium, mint ahogy más, bajba került brókerházak, biztosítók, egyéb pénzintézetek esetén élt a bailout eszközével – érvelt a szakértő. Az egyenleg ugyanis az Egyesült Államokban pozitív: a tőkeemeléssel az állam részéről megsegített pénzintézetek adóbefizetéseiből az akkori mentőcsomag teljes egészében megtérült.
Fokozott óvatosságra intettük 2008-ban az ügyfeleket
– emlékezik Móró Tamás, ugyanakkor a magyar piac akkori zuhanása sokkal nagyobb lett az előzetesen vártnál. Jó hír, hogy az eltelt tíz év alatt Magyarország sérülékenysége sokat csökkent, hiszen a folyó fizetési mérleg többletet mutat, az államadósság szerkezete is optimálisabb. Véleménye szerint a következő válság azokból a fejlődő országokból indul el, ahol nagymértékű devizaadósságot (elsősorban dolláradósságot) halmoztak fel a vállalatok és a lakosság; ilyen gócpont lehet Kína és Törökország.
Várakozásunk szerint a globális növekedés lassulása, a dollár erősödése és a devizaadósság problémája összesítve okozhat gazdasági krízist a következő két év során. Valószínű, hogy a tőkepiacokon a reakciók ismét megelőzik majd a reálgazdasági folyamatokat.
„Meglepetést hozott akkor a piacokon a Lehman Brothers csődje, de mégsem tekinthetjük rendkívülinek, az ismert előzmények miatt – emlékezett vissza Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője. – A közgazdászok vitája viszont azóta is tart arról, hogy helyes döntés volt-e az amerikai pénzügyi kormányzat részéről, hogy hagyták a Lehmant csődbe menni. A neves brókerház összeomlásától független volt azonban az ingatlan-instrumentumokra épült befektetések tarthatatlansága.” Blahó szerint,
bár pénzügyileg az amerikai állam nyereséggel jött ki a brókercégek megsegítéséből, a lakosság döntő része felé adós maradt azzal, hogy a válság okozóival szemben tulajdonképpen semmiféle elszámoltatás nem volt.
A Raiffeisen elemzője úgy véli, a 2008-ashoz hasonló mértékű válságra a következő tíz-húsz évben nem kell számítani, feltéve, hogy a jelenlegi pénzügyi szabályozó rendszeren nem lazítanak a döntéshozók. Egy jövőbeni kisebb viszont biztosan érkezik, kiváltó oka több is lehet: a technológiai szektor részvénypiacán egy nagyobb esés, a kereskedelmi háború vagy a feltörekvő piacokon végbemenő jelentős tőkekivonás.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
