A pokolba zuhant a kőolaj ára

A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára tegnap 2 százalékkal emelkedve korrigálta a múlt heti, több mint 11 százalékos zuhanást. Néhány centtel 60 dollár alatt állt a kurzus kora délután, a WTI jegyzésára hasonló utat járt be, tegnap 51 dollár körül állt a kurzus. „Az október eleji, 86 dollár feletti szintről gyakorlatilag a pokolba zuhant a Brent ára. Az esés 80 százalékban politikai okokkal magyarázható, és csak 20 százalékban fundamentálisokkal. Donald Trump amerikai elnök gyakorlatilag becsapta Szaúd-Arábiát azzal, hogy kihátrált a szigorúbb iráni szankciók mögül. Ez persze politikai hasznot is hozott neki a kongresszusi választásokon” – mondta a Világgazdaságnak Gaál Gellért, a Concorde elemzője. Szerinte Trump érdeke az, hogy a következő elnökválasztásokig alacsony legyen a kőolaj ára, nagy kérdés, hogy ezt mennyire tudja valósággá formálni. Ezzel egyrészt az ingadozó középnyugati szavazókat nyerné meg, másrészt az infláció féken tartásával lassabb ütemű kamatemelésekre lenne szükség, ami fenntarthatná a gazdasági növekedést az Egyesült Államokban. A Hasogdzsi-ügy miatt ráadásul Szaúd-Arábiát sakkban is tudja tartani Trump.

Közben az amerikai kitermelés is növekedett. A múlt pénteki látványos, 6-7 százalékos zuhanás technikai okokkal magyarázható, sok opciót kiíró szereplőnek le kellett fedeznie a pozícióját. Korábban 12 vételi pozícióra jutott egy eladási, és nagyjából 5 dolláros csökkenésekkel ért újabb opciós technikai szintekhez a piac, amikor már le kellett fedezni a kitettségeket. Be is dőlt több kisebb, opciós ügyletekkel foglalkozó cég – tette hozzá az elemző, aki szerint a közelmúltban romlott Szaúd-Arábia fiskális helyzete, és az ország költségvetése 88 dolláros Brent-árnál kerülne egyensúlyba. „Ez a kitermeléskorlátozás melletti érv Szaúd-Arábiában” – hívta fel a figyelmet Gaál Gellért.

„A pénteki látványos mínuszhoz a múlt heti, vártnál nagyobb amerikai készletnövekedés is hozzájárult. Ez az olajár egyébként már kezd egyre több szereplőnek problémát okozni. Nem minden palaolajmezőn éri meg ezen a szinten kitermelni a kőolajat. A legnagyobb palaolajmezőről, a Permianról származó WTI Midlandot hordónként 43,4 dollárért adják el, de Kanadában még rosszabb a helyzet. A hagyományos módszerrel kitermelt Western Canadian Select hordónkénti ára csupán 14,7 dollár. Ez önköltség alatti szint, de a kezdeti nagy beruházás után kénytelenek termelni az ár összeomlása után is” – húzta alá Pletser Tamás, az Erste elemzője. Szerinte az olaj árának emelkedéséhez a kitermeléskorlátozásban részt vevő országoknál összesen napi 1,4 millió hordós visszafogásra lenne szükség. Ebben már Oroszországnak is részt kellene vennie, de Moszkva részéről ehhez nincs meg a szándék. „Egyrészt télen ez technikailag sem lehetséges, másrészt számos fejlesztést nemrég fejeztek be, és ezekből profitot akarnak termelni. Az 1,4 millió hordós visszafogás 60 dollár fölé vinné a WTI árát, napi egymilliós korlátozásnál a jelenlegi szinten maradna, a termelési szint fenntartása mellett viszont a 30 dolláros hordónkénti WTI-ár sem elképzelhetetlen” – fűzte hozzá Pletser Tamás.

A világpiacon a nehéz kőolaj kitermelése esett vissza az elmúlt időszakban. Venezuelában és Nigériában is ilyet hoztak a felszínre, de a vártnál enyhébb iráni szankciók is a nehéz kőolaj kínálatát szűkítették. „A nehéz kőolajból egyszerűbben és nagyobb arányban lehet középdesztillátumokat, jellemzően gázolajat finomítani. Emellett a világ üzemanyag-fogyasztásában is eltolódtak a hangsúlyok. A gazdasági ciklusok felívelő szakaszában a benzin-, az érett fázisban a gázolajfogyasztás emelkedik jobban. Most az Egyesült Államokban a szállítás nem igényel több gázolajat, azonban a feltörekvő piacokon igen. Mindeközben benzinből túlkínálat alakult ki, és a gázolaj-finomítói kapacitások viszonylag szűkösek. Ez magyarázza, hogy a benzin és a gázolaj közötti árkülönbség jóval nagyobb a megszokottnál” – tette hozzá az elemző.