Trump nyomást gyakorol az olajkartellre

A WTI típusú kőolajjal hordónként 57,59, a Brenttel pedig 66,51 dolláron is kötöttek üzletet tegnap. Délutánra 3 százalék feletti mínuszban állt a két kőolajfajta. A hétfői emelkedést – amelyet az okozott, hogy Szaúd-Arábia decembertől napi félmilliós termeléscsökkentést helyezett kilátásba – azért követte nagyobb esés, mert Donald Trump is megszólalt a kérdésben. Az amerikai elnök az árak csökkentése mellett szállt síkra, és üzent a szaúdiaknak és az olajkartellnek (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, OPEC), hogy ne csökkentsék a kitermelésüket.

„Dzsamál Hasogdzsi halála miatt Trump kezében erős politikai fegyver van, így nem túl jók a szaúdiak alkupozíciói. Ennek ellenére nem valószínű, hogy az olajárak csökkenése sokáig folytatódna: a WTI ára talán 55, a Brenté pedig 65 dollárig csökkenhet év végéig” – mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője. Szerinte az, hogy Trump nyolc országnak felmentést adott az iráni olajvásárlási tilalom alól, azt eredményezi, hogy az eddigi napi 4 millió hordós iráni olajtermelésből nemcsak 0,5, hanem 1,5 millió mehet exportra. Az ország saját fogyasztása napi 1,5 millió hordó. Az Egyesült Államokban egy hónap alatt 400 ezer hordóval emelkedett a termelés, és Oroszország is csúcson van a napi 11,4 milliós felhozatallal. „Ráadásul Oroszországban az időjárás miatt sokkal nehezebb leállítani a kutak termelését, így ezen érdemben nehéz lenne csökkenteni a következő hónapokban” – tette hozzá az elemző.

Az OPEC aggódik a kereslet lassulása és a szervezeten kívüli országok kitermelésnövekedése miatt. A szervezet szerint jövőre a napi átlagfogyasztás az ideinél 1,29 millió hordóval lesz alacsonyabb. Az S&P úgy véli, a következő 12 hónapban jelentősen, de fokozatosan csökkenhet az olajár, ám nem süllyed 40 dollár alá.

A Goldman Sachs tanulmánya szerint a 2020-as években olajhiány alakulhat ki a világpiacon az elmaradó fejlesztések miatt. „Az olajcégek hosszú távon amiatt aggódnak, hogy a kiszámíthatatlanul alakuló kereslet következtében a nyakukon maradhatnak a drágán feltárt készletek. A jelentős, akár tízéves projekteket elhalasztják, és csak a három-öt évesekbe kezdenek bele. A motorizációban az alternatív hajtásláncok terjedésének ütemét nehéz kiszámítani, és nem tudni, hogy mikor lehet olyan tömeges az áttörés, hogy az már az olajpiacon is érdemi hatást vált ki” – fűzte hozzá Pletser Tamás.

A világ kőolaj-felhasználása a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) forgatókönyve szerint egyébként 2025-ig éves átlagban napi

1 millió hordóval emelkedhet, a rá következő években napi 250 ezer hordó lehet a plusz. Az IEA úgy véli, 2040-ben napi 106,3 millió hordó lehet a globális igény, ekkor már világszerte 300 millió elektromos hajtású jármű közlekedhet, és a belső égésű motorok is sokkal hatékonyabbak lehetnek. Az előbbi hatás napi 3,3 millió hordós felhasználáscsökkenést hozhat, az utóbbi 9 millióst.