A részvényjuttatás erősíti a lojalitást

Januárban változnak a munkavállalói résztulajdonosi programmal (MRP) kapcsolatos szabályok. Kikerülnek azok az elemek a törvényből, amelyek nem a tulajdonosi viszony erősítését szolgálják a munkavállalóknál.

Januártól csak törzsrészvényeket, illetve azokhoz közelítő kockázatú értékpapírokat tarthatnak a különböző cégek munkavállalói résztulajdonosi programjai. Így például a törzsrészvényektől lényegesen eltérő jogosultságokat biztosító elsőbbségi részvények már nem kerülhetnek bele a programba. Ezenkívül lényeges változást hoz az új szabályozás a papírok tartási idejével kapcsolatban is

– nyilatkozta a Világgazdaságnak Kurucz-Váradi Károly adószakértő.

A törvénymódosítás célja, hogy az MRP-programban ne lehessen rövid ideig, így valós kockázat nélkül vagy rendkívül alacsony kockázat mellett részvényt tartani, és így igénybe venni a kedvező adózási formát. „2019. január 1-jétől legalább tizenkét, míg

2020 elejétől már minimum huszonnégy hónapig kell tartani az MRP-ben lévő részvényeket.

A tartós tulajdonosi kockázat fennállása érdekében döntött így a jogalkotó. Fontos, hogy az MRP-re ne jutalomként vagy fix juttatásként, hanem a résztulajdonosi felelősséggel járó lehetőségként tekintsenek a munkavállalók” – tette hozzá az adószakértő. Ez a cégeknek is jó, hiszen a dolgozók a jutalmakra alapvetően mint fix összegekre tekintenek, ami az MRP-ben nem garantálható, mert mind a tőzsdei, mind a tőzsdén kívüli cégek piaci értéke ingadozhat.

„Természetesen van arra példa, hogy egy cég valójában jutalomként vagy annak kiegészítéseként vonja be dolgozóit a résztulajdonosi programba, de a programmal járó kockázatokra mindig fel kell hívni a figyelmet.

Az MRP alapvető célja a munkavállalók lojalitásának erősítése.

Az új szabályozás is ezt a célt szolgálja, hiszen ha valaki tudja, hogy egy vagy két év múlva részvényekhez juthat, akkor jobban meggondolja, hogy magasabb fizetés vagy kedvezőbb munkakörülmények miatt munkahelyet váltson” – vélekedett Kurucz-Váradi Károly.

Az MRP leginkább a tőzsdei cégeknél működhet, mert ott az árfolyamból folyamatosan megállapítható a társaság értéke, zárt körű részvénytársaságoknál ez egy cégértékelős módszerrel oldható meg, de ott jóval nehezebb ez a feladat. Az adószakértő szerint az MRP a törvénymódosítás miatt vélhetően azoknál a cégeknél szűnhet meg, ahol eddig sem a munkavállalók tulajdonosi szerepének erősítése volt a cél.

Az MRP-t működtető hazai blue chipeknél valószínűleg fennmaradnak ezek a programok, hiszen ott eddig is az volt a cél, hogy a munkavállalókat valamilyen módon elkötelezetté tegyék. A program fenntartásán vagy bevezetésén csak ott érdemes elgondolkodni, ahol ez az alapvető célkitűzés

– húzta alá Kurucz-Váradi Károly.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja