Csak az ingatlanalapok befektetési jegyei fogynak az idén, a többi korábban népszerű alapkategória gyengébben teljesít. Az ingatlanalapokba a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint csaknem 360 milliárd forintnyi friss pénz áramlott 11 hónap alatt, ezzel az állományuk 1464 milliárd forintra hízott.
20-30 százalékot csökkent.
Most a nagy ingatlanalapok megfelelő likviditással rendelkeznek tömeges tőkekivonás esetére is, ennek azonban semmi jele, novemberben is újabb 47,4 milliárd forintnyi friss megtakarítást vonzottak. Történt mindez annak ellenére, hogy a hozamaik nem túl fényesek, a három legnagyobb konstrukció az év eleje óta 2–3 százalék közötti hozamot ért el, ami az emelkedő inflációs környezetben negatív reálhozamnak számít.
A tavaly még igen népszerű abszolút hozamú alapok befektetői jóval érzékenyebbek a gyenge teljesítményre. Ezek a konstrukciók az idén többségükben mínuszban állnak, amit a befektetők november végéig 94 milliárd forintos tőkekivonással büntettek. Az abszolút hozamú alapok vagyona ennek következtében másfél év után ismét 1000 milliárd forint alá került. Ezt meghaladó vagyonnal az ingatlanalapokon kívül csupán a vegyes alapok rendelkeznek, de ezekből is kifelé áramlott a tőke az utóbbi időben.
Az alacsony kamatkörnyezetben a kötvényalapoknak sem terem sok babér, az idén 11 hónap alatt kivontak belőlük a befektetők 252 milliárd forintot, ezért a teljes vagyonuk már alig haladja meg a 900 milliárd forintot.
A kötvényalapok közül a rövid kötvényalapok szenvednek jobban az alacsony hozamoktól, ezekből az idén 207 milliárd forint távozott. A folyamat hasonló ahhoz, ami a pénzpiaci alapoknál is lezajlott korábban. Ezek a konstrukciók 2014 elején kezdték elveszíteni a befektetők bizalmát, ennek következtében az akkor még 1620 milliárd forint fölött tetőző vagyonuk az idén 620 milliárd forint alá csökkent. Az elmúlt hónapokban viszont megállt a tőkekivonás, és ismét friss pénz került a pénzpiaci alapokba is, 11 hónap alatt 33,5 milliárd forintnyi.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
