Hazai árakon utalhatunk eurót
Hosszas egyeztetés után az EU osztrák elnöksége elfogadtatta azt a konszenzusos javaslatot, amely az euróban történő átutalások esetében egységes díjtételt tesz kötelezővé a nem euróövezethez tartozó tagállamokból indított euróátutalásokra vonatkozóan. A szabályozást az generálta, hogy míg az euróövezeten belül az átutalások azonos díjakon történtek, mint a belföldi utalások (hiszen minkettőben euró forog), addig a más fizetőeszközt használó tagállamokból jellemzően csak drágán lehet euróban utalni.
A javaslat szerint a lakossági (és a retail körhöz tartozó mikrovállalati) ügyfelek esetében az euróutalásokat az adott ország fizetőeszközében történő utalások díjával azonos költség felszámításával kell majd teljesíteni – praktikusan ugyanazt a díjtételt kell majd alkalmazniuk a magyar bankoknak, mint forintutalás esetén. Ez az intézkedés kiterjeszti az olcsó, határokon átnyúló euróutalás előnyeit 150 millió euróövezeten kívüli EU-fogyasztó évi 2,5 milliárd tranzakciójára
– mondta Hartwig Löger osztrák pénzügyminiszter.

A csomag másik eleme a kártyás fizetéseknél és pénzfelvételeknél egyre inkább terjedő azonnali devizaárfolyam- (Dynamic Currency Conversion – DCC) szolgáltatásra vonatkozik. A megoldást alkalmazó terminálok külföldi fizetéskor felkínálják a helyi pénzben vagy a kártyabirtokos hazai fizetőeszközében (esetünkben forintban) való fizetés lehetőségét – ám az általuk alkalmazott váltási árfolyam, illetve a tranzakcióra rakódó költségek miatt a hazai pénznemben való fizetést választó kártyabirtokos jellemzően rosszul jár. (A Magyar Nemzeti Bank még közleményben is felhívta az ügyfelek figyelmét, hogy külföldi fizetés esetén a fizetésben érintett ország fizetőeszközében zajló tranzakciót érdemes választaniuk.)
Ehhez a tranzakciót megelőzően részletes tájékoztatást kell nyújtani az ügyfélnek email-ben, sms-ben vagy a mobilbankban felugró üzenet formájában – a helyzet érdekessége, hogy mindezt külföldön. Ezért az ügyfeleknek – a szabályozási terv szerint – előzetesen nyilatkozniuk kell a szolgáltatóknak arról, hogy külföldi tartózkodás esetén élni kívánnak-e ennek a tájékoztatásnak valamelyik formájával.
A javaslat most kerül az Európai Parlament és az Európai Tanács elé, elfogadásuk után általánosan 2019. december 15-től léphetnek életbe a szabályok, ám a DCC-tájékoztatásra kétéves előkészületi időszakot terveznek.


