A jelenleginél magasabb lehet a kőolaj idei átlagos ára

Az elmúlt héten 5,7 százalékkal drágult a Brent, és 9,4 százalékkal a WTI típusú kőolaj, előbbi 56,9, utóbbi 47,8 dollárba került hordónként pénteken. A drágulás oka, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) kitermelése decemberben napi átlagban 460 ezer hordóval napi 32,68 millió hordóra csökkent. Ebből a mennyiségből 400 ezer hordó Szaúd-Arábiára jutott.

„Szaúd-Arábia mellett Irán és Líbia is csökkentette a termelését. Az észak-afrikai ország legjelentősebb olajmezőjét, az El Shararát több hétre le kellett zárni a felkelők miatt. Ráadásul a rossz időjárás miatt Líbia két legjelentősebb kikötőjét is bezárták, ami az exportban okozott gondokat” – mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.

Szaúd-Arábia költségvetése a hordónkénti 70 dollár feletti olajárnál kerül egyensúlyba, az ennél olcsóbb olaj miatt akár a kötvénypiacon is megjelenhet Rijád, de a Saudi Aramco részvényeinek elsődleges tőzsdei bevezetésére is hatással lehet az olajár idei alakulása, így ők is az áremelésben érdekeltek.

Az OPEC és a társult országok kitermeléskorlátozási megállapodása miatt januárban folytatódik a termelés visszaesése. Az egy hónappal ezelőtti döntés összesen 1,2 millió hordós napi visszafogásról szólt. Ebből csak Szaúd-Arábiára 400 ezer hordó jut, az egész OPEC-re pedig 800 ezer. Oroszország a januártól érvényes megállapodás szerint az első fél évben napi átlagban 228 ezer hordóval csökkenti a kitermelését.

Pletser Tamás szerint idén a 60-80 dolláros sávban mozog majd a hordónkénti ár, amelynek alakulására az iráni szankciók és az Egyesült Államok palaolaj-termelése lehet a legnagyobb hatással.

„Májusban jár le az iráni kőolajvásárlásokra vonatkozó, az Egyesült Államok által nyolc országnak adott felmentés. Még kiszámíthatatlan, hogy mi várható ezen a területen, az azonban biztos, hogy Donald Trump amerikai elnök a jelenlegi feltételeken nem enyhít majd” – fűzte hozzá az elemző.

Az amerikai palaolajjal kapcsolatban az a legnagyobb kérdés, hogy az 50 dollár alatti WTI mellett képes-e a termelés növelésére a szektor. A texasi Fed tanulmánya szerint visszaeshetnek a beruházások a palaolajszektorban, ami akár már féléves távon is a kitermelés visszaesését hozhatja. „A palaolajkutak a hozamuk 75 százalékát elveszítik az első év után, a második év végére pedig a 90 százalékát. Ezért a már megfúrt, de nem repesztett palaolaj-kitermelő helyeken folyamatos beruházásra van szükség, amit az érintett cégek kötvény- vagy részvénykibocsátásokból fedeznek. Így az amerikai állampapírok hozama is nagyban befolyásolja a befektetők reakcióját. Ha a befektetők nem bíznak abban, hogy a befektetésük két-három éven belül haszonnal megtérül, akkor kisebb csődhullám is bekövetkezhet a szektorban, ami az olajkínálat szűküléséhez és az árak emelkedéséhez vezethet. Ezt enyhítheti, hogy a globális gazdasági visszaesés miatti félelmek az olajkeresletet is szűkíthetik” – mondta Pletser Tamás.