Fenntartható pályára állt a Mátrai Erőmű
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Opus Global Nyrt. többségi irányítása alá tartozó Mátrai Erőmű Zrt. tavalyi üzleti évet lezáró éves közgyűlése elfogadta a társaság 2018-as konszolidált beszámolóját 126,3 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és -817 millió forintos mérleg szerinti eredménnyel.
Habár az ME adózás előtt 795 millió forint eredményt ért el, a társaság az értékesített visontai naperőmű állami támogatásának visszafizetése miatt végül veszteségesen zárta a tavalyi évet. Ez azonban a 2017-es 9,1 milliárd forintos – az első félévben még 5,9 milliárdos – veszteséghez képest kiemelkedő eredménynek számít, amelyhez nagyban hozzájárult az erőmű működésének újraszervezése a tulajdonos- és menedzsmentváltást követően – olvasható a cég közleményében.
A pénzügyi egyensúly megteremtéséhez és a jövőbeni fejlesztések hátterének biztosításához az üzembiztos működés feltételeinek kialakítása, az új technológiák bevezetése, valamint az értékesítési politika felülvizsgálata mellett az olyan egyszeri tételek is hozzájárultak, mint a vattai rekultivált területek eladása, valamint a 16 megawattos visontai naperőmű értékesítése is.
A pénzügyi egyensúly helyreállítását, valamint a javuló piaci körülményeket és a kiegyensúlyozott működést is figyelembe véve
a közgyűlés 11,2 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött az eredménytartalék terhére.
Ezt a társaság adósságkonszolidációja indokolja, amellyel a menedzsment mozgásteret nyer a tervezett, fejlesztési célú tőkebevonásokhoz.
A Mátrai Erőmű gazdálkodásának rendbetétele a társaság piaci pozícióinak, illetve a munkahelyek megőrzése érdekében volt fontos. A 2018-as üzleti eredmény pozitív volt, a visontai naperőműre kapott adókedvezmény visszafizetésének egyszeri tétele miatt fordult át negatívba
– idézi a közlemény a társaság igazgatóságának elnökét. Valaska József szerint az egy év alatt ledolgozott veszteség és ehhez képest kedvező üzleti eredmény biztos alapot jelent a Mátrai Erőmű jövőjéhez, a tavaly szeptemberben elfogadott hosszú távú, megújul energiákra alapuló fejlesztési stratégia megvalósításához. A vállalat jelentős beruházásokat tervez a megújuló energiatermelésben, a rendszerszabályozásban és az energiatárolásban is – emlékeztetett Valaska József.
Magyarország második legnagyobb, 966 megawattos kapacitású erőműve a hazai energiatermelés 18 százalékát adja,
és egyre nagyobb szerepet vív ki a megújuló energiatermelésben is. A kelet-magyarországi mezőgazdaság melléktermékeként jelentkező biomasszák hasznosításával tavaly 645 gigawattóra áramot termelt, míg a 16 megawattos visontai naperőművel 21 gigawattóra villamos energiát táplált a hálózatba és 25,2 kilotonnával csökkentette a szén-dioxid kibocsátást. A közelmúltban indult el a próbaüzem a vállalat legújabb, 20 megawattos bükkábrányi fotovoltaikus erőművében.
A tervek szerint 2019-ben a második, szintén 20 megawattos halmajugrai naperőmű építése mellett a menedzsment további egységek létesítését készíti elő; engedélyezteti az előirányzott RDF hulladékhasznosító egységet, és a meglévő szenes blokkok szabályozási rugalmasságának növelése érdekében üzembe helyezi az első szilárd energia-tároló egységet is – olvasható a cég közleményében.
