Magyarországon a arányos tőzsdei kapitalizáció nemzetközi összehasonlításban alacsony, 20,6 százalék. A 30 százalékos kapitalizációs arány elérése becslések szerint 0,2-0,3 százalékponttal növelheti a potenciális kibocsátás szintjét a gazdaságban, és megjegyezték, hogy szoros pozitív kapcsolat látható a tőkepiac fejlettsége, a jólét és az innováció között.
Ezért az MNB egyebek mellett javasolja az állami vállalatok bevezetését a tőzsdére kisbefektetői részvényprogrammal, illetve a bankok tőzsdei bevezetésének ösztönzését.
Szükség van a jegybank szerint a modern vállalati kötvénypiac kiépítésére és az állami szerepvállalásra a hazai részvénypiac fejlesztésében.
Az állami intézmények részvételére nagy szükség lehet egyrészt a már a tőzsdén lévő cégek feltőkésítése érdekében, másrészt a tőzsdei listázáskor a tranzakcióban való támogató részvétel miatt.
A tőzsdei kapitalizáció fellendítése és a másodpiac minőségének biztosítása érdekében olyan befektetési alapok létrehozására lenne szükség, melyek a hazai tőzsdén jegyzett vállalatokba befektetéseket eszközölnek.
Indokolt lenne egy átláthatóan működő kkv befektetési alap létrejöttének segítése, ami szélesítené a befektetői keresletet megfelelő kockázatkezelés mellett, s ezzel a kkv-k finanszírozási lehetőségeit bővítené.
Másrészt állami szerepvállalással lehet segíteni a hosszú távú befektetéseket a magyar gazdaságba egy állami forrásból létrehozott, EU-s korlátok alá nem eső tőkealap kialakításával, mely bármely cégméretbe, bármilyen típusú piacra lépésnél befektethet.
Ugyancsak ezt a célt szolgálná egy kombinált termék, egy hazai vegyes alap létrehozása, melyben forintban kibocsátott lakossági állampapírok és BÉT-re bevezetett magyar részvények vannak.
Indokoltnak tartják egy dedikált állami IPO alap létrehozását is, mely a tőzsdére lépő cégek megjelenésekor az elsődleges tranzakciókban vesz részt befektetőként.
Ezen túl a tartós befektetési számla (tbsz) adómentességét kezdeményezi a jegybank úgy, hogy az új tőzsdei cégek tranzakciói során az eredeti tulajdonosok a tranzakciót követően a tbsz-re került megmaradt részvényei élvezzenek adómentességet.
Javasolják a kkv-kra specializált kereskedelmi platform elindítását, a tőzsdére lépés költségeinek levonhatóságát a társasági adóból, valamint a tőkepiaci szabályok és az általános uniós gyakorlatok összhangjának biztosítását.
Az MNB szerint szükség lenne egy tőzsdefejlesztési kormány- vagy miniszteri biztos vagy megbízott kinevezésére is, a tőkepiac fejlesztése érdekében.
