Buborékképződési jelek a kínai börzéken

A CSI 300 index, amely a sanghaji és a sencseni tőzsdén forgó legnagyobb részvényeket tartalmazza, tavaly ősz óta 25 százalékkal ment feljebb, és emelkedése folyamatos. Más kontinenseken talán meglepő lehet az ilyen hirtelen rali, ha úgy következik be, hogy csak a hangulat javul, miközben a gazdasági adatok továbbra is lassulást mutatnak, és nincs markáns enyhülés a fő konfliktusban, a kínai–amerikai vámháborúban.

A néhány napja látható hurráoptimizmust egyrészt Donald Trump elnöknek az a Twitter-üzenete váltotta ki, amelyben azt írta, hogy elhalasztja a vámok emelését, de a valódi megállapodás még távolról sem látszik. Ennek ellenére hétfőn a kínai részvényforgalom elérte a 900 milliárd jüant, amire tíz éve nem volt példa, a brókercégek pedig napokon keresztül 10 százalékos limittel száguldottak a pénzügyi szektor működését és állapotát érintő pozitív kormányzati hangütés hírére. Mintha a bankrendszerre vonatkozó korábbi rossz hírek egy csapásra eltűntek volna.

Az indexemelkedés a Capital Economics és a BofA elemzői szerint is megalapozatlan. A kínai gazdaság lassulása már több mint egy éve tartja bizonytalanságban a piacot, és ezt mostanra az eladósodottságra figyelmeztető pénzpiaci mutatók is alátámasztják. Ezzel szemben a kínai vezetés, úgy látszik, felhagyott az adósság szabályozására és leépítésére vonatkozó terveivel, mivel a jüanban denominált hitelfelvétel januárban újabb rekordot döntött.

Sokak szerint a korábban túlértékelt részvények a tavaly őszi zuhanás után most találják meg valódi pozíciójukat, az értékeltséget pedig most az amerikai és kínai aktuálpolitika határozza meg. A UBS arra figyelmeztet elemzésében, hogy a helyzet javítására a kínai jegybank további monetáris ösztönzőprogramot indíthat. Az előző negyedévben a jegybank jelentéséből ebben az évtizedben először kimaradt a „semleges” szófordulat, ami a UBS szerint azt jelentheti, hogy a kötelező banki tartalékrátát 100-200 bázisponttal csökkenthetik. Minden 100 bázispontos lazítás 1,5 ezermilliárd jüanos pluszlikviditás a pénzügyi rendszernek, amelyet márciusban további kamatcsökkentésekkel és fiskális lazítással fejelhetnek meg.

A kínai jegybank 2014 novemberében a most tervezetthez hasonló monetáris lazítással lepte meg a piacot, amely nemcsak az egyébként is dezinflációs nyomással küszködő hozamgörbét nyomta le, hanem kifizetődő üzletté tette a hitelből való értékpapír-vásárlást. Jang Haj, a Kaiyuan Securities elemzője úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy „nehéz kordában tartani az emberek mohóságát, ismét egyre többen fordulnak a tőkeáttételes részvénykereskedés felé”. A 2015-ös zuhanásból tanulva, a kínai állami tanács már most napirendre tűzte az értékpapírpiaci események megtárgyalását. Az elmúlt tíz év egyik legnagyobb leckéje az volt, hogy a hitelből hizlalt részvénypiaci buborék illékony, még akkor is, ha sok elemző szerint a mostaninál is nagyobb sebességbe kapcsol a CSI 300 az előttünk álló néhány hónapban.