Dinamikusan bővült az állampapír-állomány
Januárban 556,2 milliárd forinttal 46 747,4 milliárd forintra emelkedett december végéhez képest a hazai kibocsátású, hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban lévő állománya. Ezen belül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 135 milliárd forinttal 31 758 milliárdra, a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 422 milliárd forinttal
14 433 milliárdra nőtt. A háztartásoknál lévő állomány 145,5 milliárddal 10 370,7 milliárdra nőtt, a külföldieké 81 milliárddal 15 532,8 milliárd forintra. Az előbbi a teljes állomány 22, az utóbbi a 33 százaléka.
A lakossági állampapír-állomány lendületesen közelít a 6 ezermilliárdhoz, január végén 5898,5 milliárdot tett ki. A tranzakciók egyenlege 125,1 milliárd forint volt az állampapírpiacon, miközben az átértékelődésen 5,3 milliárd mínusz keletkezett. A befektetési alapokból viszont kiszállt a lakosság az egyenleg szerint, összességében 30,2 milliárd értékben adtak el befektetési jegyeket, miközben az árfolyamon 25,2 milliárdot nyertek. Az állomány 3821,6 milliárdon zárt az év első hónapjának végén. A részvények adásvételének egyenlege 9 milliárd forint volt, amihez 21,2 milliárdos árfolyamnyereség is adódott, ezzel a teljes állomány 594,3 milliárdra emelkedett. Ez az érték a teljes lakossági értékpapír-állomány 5,7 százaléka.
„Itthon rendkívül alacsony a lakosság részvénytartási hajlandósága. A csaknem 600 milliárd forintos részvényállomány a valaha volt legnagyobb, de nem reálértékben. A teljes értékpapír-állományban csaknem 6 százalékos részvényarány nemzetközi összehasonlításban is alacsonynak számít. Az lenne az egészséges szerkezet, ha a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvénykapitalizációjának negyede, 2150 milliárd forint lenne a lakosság kezében. Ez a jelenlegi állomány több mint háromszorosa, tehát messze vagyunk ettől” – mondta a Világgazdaságnak Virág Ferenc, a Random Capital tanácsadója. Szerinte a hazai részvénykibocsátásokban a kiszámíthatóság miatt lenne fontos szerepe a lakosságnak. „A lakossági megtakarítások jellemzően hosszú távúak, ezalatt magas hozamot érhetnének el a befektetők, és a hazai cégeknek is kellő stabilitást nyújtana egy ilyen tulajdonosi szerkezet. A külföldi befektetők sokszor csak rövid távon gondolkodnak a hazai papírokban, ami a cégek és általában a magyar gazdaság stabilitása szempontjából sem igazán előnyös” – tette hozzá.
A hazai részvényállomány 1997-ben 350 milliárd forintot tett ki, ami reálértékben bőven ezermilliárd feletti értéket jelentene ma. Akkor a privatizációban kapott részvények miatt lettek sokan, nagyjából 800 ezren tőzsdei cégek tulajdonosai, de a nagy többség egyből meg is vált a papírjaitól. A lemorzsolódást a kilencvenes évek végi tőzsdeválságok csak fokozták. „Ma Magyarországon 70-80 ezer aktív részvénytulajdonossal lehet számolni, ideális esetben 400-500 ezren kellene lenniük ahhoz, hogy fejlett hazai tőkepiacról beszélhessünk. A mostani trendekből arra lehet következtetni – tette hozzá Virág Ferenc –, hogy a lakossági részvényállomány bővülése folytatódik, és öt éven belül akár az ezermilliárdos határt is elérheti.”
