Lemaradtak a piactól a jelzáloghitelek

Nagyjából 66,3 milliárd forintnyi új szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződést kötöttek tavaly a háztartások, 13,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A két számjegyű növekedés önmagában nem rossz eredmény, ám azt is figyelembe véve, hogy a fogyasztási hitelek teljes piacán 46,6 százalékkal gyarapodtak az új kihelyezések, már igen szerény teljesítmény. A bő 66 milliárd forintnyi új szerződés ráadásul havi átlagban hozzávetőleg 5,5 milliárd forintnyi új kihelyezésnek felelt meg, ami szintén nem kiugró eredmény a szerződésenként feltételezhető több millió forintos összeget figyelembe véve.

Az új szerződések viszonylag szerény volumene nyomán a háztartásoknál lévő állománynál sem sikerült áttörést elérni: az MNB adatai szerint ez december végén 1028,7 milliárd forintot ért el, az érték 12,9 százalékkal kisebb az egy évvel korábbi 1181,7 milliárdnál. Az egyetlen biztató körülmény, hogy az állomány zsugorodásának üteme fokozatosan csökkent az elmúlt években: 2017-ben még 16,7, a megelőző évben pedig 17,3 százalékos visszaesést mutattak a jegybank adatai. Az állomány gyors fogyásában a törlesztéseken kívül az is szerepet játszott, hogy a pénzügyi szolgáltatók az elmúlt években folyamatosan építették le a rossz minőségű portfóliójukat, így jelentősen csökkent a könyveikben szereplő szerződések volumene.

Egyértelműen a személyi kölcsönök előretörése az oka annak, hogy a jelzáloghitelek nem tudnak lépést tartani az évek óta bő 30 százalékos növekedést elérő lakosságihitel-piaccal. (Az utóbbiakból 2018-ban több mint 450 milliárd forintnyit vettek fel a háztartások, 47,7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.) A személyi hitelek ugyanis az elmúlt időszakban már ki tudták szolgálni azt az igényt, ami korábban elsősorban a jelzáloghiteleknek volt a feladatuk, vagyis a nagyobb lélegzetű magánberuházások – lakásfelújítás, gépjárművásárlás – finanszírozását. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az igényelhető hitelösszeg fokozatosan feljebb kúszott a pénzügyi szolgáltatóknál – mára több helyen elérve a 10 millió forintot –, miközben az alacsony kamatkörnyezet miatt – kellően nagy hitelösszegnél, és megfelelő kimutatott jövedelem mellett – az árazásban sincs áthidalhatatlan eltérés a két termékcsoport között. A személyi kölcsönök javára billenti a mérleget a könnyebb hozzáférés is.

A tavaly megfigyelt tendenciák pedig az idén is folytatódhatnak, vagyis a jelzáloghiteleknél változatlanul a piaci átlagtól elmaradó növekedésre lehet számítani. Érezhető változás csak akkor következhet be, ha a személyi kölcsönök és a jelzáloghitelek kamatainak különbsége újra emelkedik.