Az infláció sokat farag a hozamelőnyből
Éves átlagban 2,5 százalékos reálhozamot lehet elérni a júniusban bevezetendő, egyelőre névtelen állampapírral, tartósan
3 százalékos inflációval számolva. Ha elszáll az infláció, akkor az 1,7 százalékos kamatprémiumot kínáló ötéves Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) tulajdonosai járnak jobban. Egyes számítások szerint 3,25 százalékos pénzromlás felett már az inflációkövető PMÁP-ot érdemes tartani a portfólióban. Az, aki az egyéves állampapírt (1MÁP) veszi, és lejáratkor a hozammal együtt befekteti, 15,93 százalékos hozamot érhet el öt év alatt, de ezt gyakorlatilag el is visz az infláció.
„A lakossági állampapír-állománynak az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által megcélzott 800 milliárd forintos idei bővüléséhez hozzájárulhat az új állampapír. Ahhoz azonban, hogy az öt év alatt tervezett duplázódás is megvalósulhasson, a bérnövekedési ütemnek is fenn kellene maradnia. A jelenlegi, nagyjából 6 ezermilliárd forintos lakossági állampapír-állomány a 23 200 milliárdos forintadósság egynegyede. A teljes 28 600 milliárdos adósság 5400 milliárdos devizarészét lehetne csökkenteni, ha 11 ezermilliárdra emelkedne a háztartások állománya”– mondta lapunknak Nyeste Orsolya, az Erste elemzője. Szerinte az új kötvény sok kérdést vet fel, ezek közül az egyik az ÁKK terveinek a vállalati hitelezésre gyakorolt hatása. A bankok mostani 77 százalékos hitel-betét aránya még messze van a 100 százaléktól, de ha a belföldi megtakarítások ilyen arányban kerülnek az államhoz, akkor külföldi, jellemzően anyabanki forrásokra lesz szükségük a hitelintézeteknek – véli az elemző, aki szerint a magyarhoz hasonló felzárkózó gazdaságnak alapvető szüksége van külföldi forrásokra. Az előbbi, úgynevezett kiszorítási hatás a vállalati kötvénypiacra és a hazai tőzsdefejlesztési tervekre nézve sem feltétlenül előnyös.
„Az állam mindeközben magas kamatfizetési kötelezettségeket vállal, ráadásul fontos kihívás maradhat, hogy a lakosság kezén lévő államadósság állományának futamidejét sikerüljön érdemben hosszabbítani” – tette hozzá Nyeste Orsolya.
„Az eladósodottság szerkezetében a rövid távú, egy-két éves befektetéseket ellensúlyozhatja az őszre ígért nyugdíjcélú állampapír. Ez várhatóan tizenöt-húsz éves futamidejű lesz. A lakossági arány növekedése abból a szempontból egyébként előnyös, hogy így az államadósság sokkal több kézbe kerül, ráadásul a háztartások egy esetleges váratlan gazdasági válsághelyzetben lassabban reagálnak, nem spekulatív befektetőként viselkednek, szemben egyes külföldi intézményi szereplőkkel” – hangsúlyozta Vavrek Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. lakosságiüzletág-igazgatója. Szerinte az ÁKK az aktuális piaci fejleményekre és a lakossági reakciókra dinamikusan reagál majd, és a kitűzött célok függvényében alakítja a különböző állampapírok kondícióit. Az üzletág-igazgató felvetette, hogy ötéves távon nem feltétlenül tartható a 3 százalékos átlagos infláció. „Tizenegy éve, hogy kirobbant a legutóbbi komolyabb válság, és a világpiacon egyre többen számítanak egy-két éven belül jelentősebb korrekcióra, ami felpörgetheti az inflációt. Ez a PMÁP felé billentheti a mérleg nyelvét. A külföldi adósságfinanszírozás visszaszorítása önmagában növeli a gazdaság kiszámíthatóságát, de kockázatot is hordoz. Ha az ország teljesen kilép a nemzetközi finanszírozási piacról, akkor számos problémával szembesülhet, amikor szükség esetén újra kell majd építeni ezeket a kapcsolatokat” – húzta alá Vavrek Zsolt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.