Csányi: óriási mínuszban a bankszektor

Számos rossz döntés nehezítette a hazai újkori bankrendszer kialakulását, emiatt tőkeoldalon messze nem volt kifizetődő a magyar bankrendszer tulajdonosának lenni az elmúlt harminckét évben – fejtette ki Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Magyar Bankszövetség megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Mint rámutatott, a tulajdonosok 4484 milliárd forintot kereshettek volna, ha a bankszektor helyett tőkepiaci instrumentumokba fektetik a pénzüket. Ugyanakkor a bankok speciális adók címén 2400 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe 2010 óta, az összeget azzal érdemes összevetni, hogy 2010-ben 2750 milliárd volt a szektor saját tőkéje.

Csányi Sándor, miközben az évtizedes problémákat sorolta, számos, akár a jövőre nézve is fontos megállapítást tett. A devizahitelezésben történteket például figyelmeztetőnek nevezte a bankok, az adósok és a szabályozók számára is. Szerinte a felügyeleti munka során nem szabad makrogazdasági szempontokat követni, hanem prudenciális alapon kell vizsgálni a pénzintézeteket. Az ellenőrzőknek azt sem szabad elhinniük, hogy az ügyfelek megértik a pénzügyi termékeket. Ezért is kiemelten fontos feladata a bankszövetségnek a pénzügyi tudatosság segítése. Az iskolákban meg kell jelenniük a pénzügyi alapismereteknek, mindenkinek meg kell tanulnia, milyen kockázatuk van a pénzügyi termékeknek, ugyanis a hosszú időre lekötött megtakarításoknak is van kockázatuk. Ezt éppen akkor jelezte a bankvezető, amikor az állam számos hosszú távú termék kidolgozásán gondolkodik.

Az elmúlt öt évben a megtakarítások komoly mértékben nőttek a bankszövetség elnöke, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója szerint. Patai Mihály ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a boomból csak a készpénz és az állampapír részesült, a bankbetétek piaci súlya csökkent a megtakarításokon belül.

Persze, jutott dicsérő szó is: mint az OTP elnök-vezérigazgatója emlékeztetett, a válság után a bankok helyzetét nagyban nehezítette, hogy a teljesítő hitelállomány a harmadával, a GDP-arányos hitellefedettség pedig 58-ról 35 százalékra csökkent. Csányi Sándor szerint a jegybank jókor és jól avatkozott be a Növekedési hitelprogrammal a vállalati oldalon, a lakossági oldalon pedig a devizahitelek forintosítása volt a megfelelő időben megtett lépés. Ha ugyanis kivártak volna addig, amíg elengedik a svájci frank árfolyamát, az további 700 milliárd forintba került volna szektorszinten.

Az OTP első embere lát még teret a növekedésre: a hazai 33 százalékos hitelpenetráció kicsit több, mint a fele a három visegrádi ország adatának. Patai Mihály sem tart a túlfűtöttségtől, mert a hitel/GDP mutatónk még az elmúlt években is csökkent. A bankszövetség elnöke emlékeztetett, hogy a válság előtt a hazai bankrendszer sokkal jobban kivette a részét a vállalati beruházások finanszírozásából, később már szinte csak uniós forrásokból építkeztek a cégek. Mára sokat javult a helyzet, nagyjából egyensúly van az EU-s pénzekből, saját forrásból, valamint a hazai és külföldi banki hitelből megvalósuló fejlesztések között. Ám összességében kisebb a hazai finanszírozás szerepe, mint a válság előtt volt, mert a multinacionális vállalatok inkább a saját vállalati forrásaikra vagy az olcsóbb külföldi bankkölcsönökre támaszkodnak a belföldi bankhitelek helyett.

Csányi Sándor kihívásként jellemezte a digitalizációt. Úgy vélekedett, hogy a pénzügyi szektorra jellemző szabályozási környezetnek idővel mindenképpen meg kell jelennie minden szereplőnél, így a fintech cégeknél is. Ma a bankrendszer sokkal többet költ IT-biztonságra, mint a feltörekvő technológiai cégek.

Windisch László, az MNB alelnöke konstruktívnak, együttműködőnek értékelte a pénzintézetek és a jegybank kapcsolatát. Szerinte az elmúlt hat évben tudatos, jegybank által vezérelt mérlegmenedzsment zajlott le a magyar hitelintézeti szektorban. Ennek részeként például az MNB előírásait követve a nem teljesítő hitelek részarányát a korábbi 20 százalék körüli mértékről a háztartási körben 5, a vállalatiban 2,5 százalék alá sikerült csökkenteni.

A jegybanki alelnök a következő időszak feladatai közül kiemelte a még változó kamatozású lakáshitelek fix kamatozásúra alakítását, szerinte az MNB és a bankszövetség közötti megállapodás alapján még a tavasszal személyre szabott ajánlattal keresik meg a bankok az érintett hiteladósokat.