Ma indul a kereskedés a Nexi részvényeivel Milánóban, ezzel egy hosszabb, nagyon csendes időszak zárul az európai tőzsdei kibocsátások piacán. Az olasz bankkártyás fizetési megoldásokat kínáló Nexi csaknem kétmilliárd eurós forrásbevonásra tett szert, ilyen nagy összegű IPO-ra a Knorr-Bremse tavaly októberi debütálása óta nem volt példa. A társaság adóssággal együtt számított cégértéke pedig 7,3 milliárd euróra rúg, ezzel megelőzte a milánói addigi csúcstartóját, a Pirellit, amely 2017-ben lépett ismét tőzsdére.
A Nexit 2015-ben vette meg három magántőke-társaság, az Advent, a BainCapital és a Clessidra 2,15 milliárd euróért. A következő években a Nexit a nagytulajdonosok felvásárlások útján duzzasztották fel, így mára piacvezető lett Olaszországban. A cég működése három fő üzletágra bontható: kártyaterminálok (POS-terminálok) és fizetési szolgáltatások, kártyakibocsátás, valamint digitális banki megoldások. A vállalat vezető szerepét jól mutatja, hogy a csaknem 150 partnerbankkal az olasz piac 80 százalékát fedi le. Az egyes szegmensek külön-külön is magas piaci részesedéssel rendelkeznek, a Nexi 1,4 millió darabos POS-terminál-állományával 70 százalékát hasítja ki az olasz piacnak, míg a 41 millió darab forgalomban lévő bankkártyával 60 százalékos a részesedése. A bevételtermeléshez a legnagyobb mértékben a fizetési szolgáltató ágazat járul hozzá 48 százalékkal, a második helyen 39 százalékkal a kártyakibocsátás áll.
A legdinamikusabb növekedést a fizetési szolgáltatások ága mutatta, 2015-től 2018-ig a terminálok száma 1,2 millió darabról 1,5 millióra ugrott, míg a kezelt tranzakciók összértéke megközelítőleg 20 százalékkal bővült. A Nexiben az egyik legnagyobb potenciál a kártyás vásárlások terjedése, hiszen Olaszország jelentősen le van maradva a többi nyugat-európai országtól. Míg Németországban és Franciaországban a lakossági vásárlások megközelítőleg 50 százaléka kártyával történik, addig ez az arány az olaszoknál mindössze 23 százalék.
A cég múltbéli pénzügyi teljesítményét nehéz megítélni: egyfelől a mostani vállalati formáját 2018 júliusában érte el, másfelől a cég nem tett közzé összevethető, historikus adatokat. A nettó bevétel 2016 és 2018 között átlagosan évente csaknem 8 százalékkal nőtt, míg a normalizált EBITDA közel a duplájával, 15,5 százalékkal. A Nexi viszonylag gyenge, 2,1 százalékos nettó eredményhányada abból adódik, hogy jelentős összeget fizet a kötvényei után kamattörlesztésre. A vállalat nagy adósságot cipel, a nettó adósság/proforma EBITDA hányados 5,7-es, ezt a tőkebevonással kívánják csökkenteni. A célok egyébként is ambiciózusak: a 2019–2023-as stratégia további évi átlagos 5–7 százalékos bevételnövekedést, valamint 13–16 százalékos normalizált EBITDA-bővülést irányoz elő.
Az IPO-val a Nexi kétmilliárd eurót meghaladó forrásra tett szert, miután a tulajdonosok 145,8 millió darab részvényt értékesítettek, és további 77,7 millió darab új került forgalomba. Egyes források szerint túljegyzés alakult ki, de a kibocsátási árat a jegyzési sáv alján, 9 eurón határozták meg, a számos kérdőjelet felvető pénzügyi teljesítmény pedig ebben egészen biztosan szerepet játszott.
Ha a fintech cégek tőzsdei debütálását nézzük, akkor pozitívak a kilátások: az Adyen-részvények az első napon dupláztak, a Worldpay 2015-ben 10 százalékot menetelt, a Nexit a tőzsdén egy héttel megelőző Network International pedig 20 százalékot ralizott. Másrészt viszont az amerikai tőzsdén nemrég debütáló Lyft sorsa óvatosságra int: amely a kibocsátás után 86 dolláron is forgott, két hét elteltével azonban már 60 dollárért megkapható a részvény. A szezon lassan Európában is elindul: debütált már Svájcban a Stadler Rail, s az aggodalmak ellenére London is népszerű célpont a tőzsdére igyekvők körében.
