A közelmúltban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy elinduljanak a Budapest Bank privatizációs tenderén. A Takarék Csoporton kívül ugyanakkor már több bank – például az Erste és a K&H – is hasonlóan nyilatkozott. Hogyan lenne összeilleszthető egy nagy kereskedelmi bank a Takarék Csoporttal?
Ahogy mondani szokták, minden eladó lányt meg kell nézni, de még rengeteg dolgot nem tudunk. Nem ismerjük az értékesítés pontos feltételeit, és azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a Budapest Bank mennyire illene bele a Takarék Csoport növekedési stratégiájába.
Hogyan alakultak 2018 pénzügyi eredményei a Takarék Csoportnál?
Kicsit olyan helyzetben vagyunk, mint a lovas a versenyen, aki vágtázás közben nyerget és zablát cserél a lován. Miközben gyökeres üzleti és szervezeti korszerűsítést hajtunk végre a Takarék Csoportban, sikerült fordulatot elérni az üzleti teljesítményünk terén is. Bár az átalakítások tetemes ráfordításokkal járnak, a pénzügyi eredmények mind a megelőző évieket, mind a várakozásainkat felülmúlták. A mérlegzárás még előttünk áll, annyi azonban már most látszik, hogy a Takarékbank mintegy nyolcmilliárd forint adózott eredménnyel, a Takarék Jelzálogbank pedig rekordösszegű, a nemzetközi számviteli szabványok szerint 6,6 milliárd forintos konszolidált nyereséggel zárta a tavalyi évet. Különösen figyelemre méltó, hogy a kisbankok és a szövetkezeti hitelintézetek eredményei is számottevően javultak az elmúlt évben. Jókora leányvállalati portfóliónk szinte minden tagja nyereséges lett, miközben sikerült érdemben csökkenteniük a költségeiket. A Takarék Kereskedelmi Bank pedig 1,8 milliárd forint adózott nyereséget ért el a magyar számviteli szabványok szerint, ami óriási előrelépés a korábbi évekhez képest. Jól haladunk tehát a stratégiánkban elfogadott cél megvalósítása felé, amely 2021-re 20-30 milliárd forintos csoportszintű eredmény elérését irányozza elő.
Mennyire tudták kihasználni a hitelpiaci növekedést a lakossági és a vállalati oldalon?
Különösen a vállalati hitelezésben értünk el fontos eredményeket: itt a piaci átlagot jóval meghaladó, 30 százalék körüli bővülést sikerült megvalósítanunk, ami 830 milliárd forint körüli állományt jelent. Ebben a szegmensben egyetlen év leforgása alatt 1 százalékponttal növeltük a piaci részesedésünket. A lakossági piacon a jelzálog-hitelezésben léptünk nagyot előre, itt 35 százalékkal – a piaci átlagot 5 százalékponttal meghaladva –, 95 milliárd forintra emeltük az új kihelyezések összegét. A lakossági szegmens így 480 milliárd forintos állománnyal zárt tavaly.
Hol tart most az egyesülési folyamat, amelynek egy univerzális nagybank létrehozása a célja?
Az egyesülési folyamat az év végére lényegében lezárul. Május 1-jével létrejön az új Takarékbank, a Takarék Csoport kereskedelmi bankja, amelyben első lépésben a B3 Takarék Szövetkezet, a Mohácsi Takarék Bank és a Pannon Takarék Bank egyesíti majd erőit, lefedve ezzel az ország területének jó negyedét. Ehhez kapcsolódik a központi bank vállalati üzleti állománya is. Az év második felére az új kereskedelmi bank magába olvasztja majd a Takarék Kereskedelmi Bankot és azt a tizenegy takarékszövetkezetet, amelyek cégjogilag még külön életet élnek, de már egy csoportnak tekinthetők. A csoport központi bankja nevet változtat, és MTB Zrt. elnevezéssel működik tovább.
Az univerzális nagybank kialakítása hogyan érinti a részjegyeseket, és hogyan részesedhetnek majd a bank teljesítményéből?
Azt szeretnénk, ha minél több részjegyes velünk tartana a Takarék Csoport üzleti és szervezeti megújulásában. Azok a részjegyesek, akik az egyesüléseket követően szeretnének tulajdonosok maradni az új Takarékbankban, részjegyeiket részvényre válthatják át kedvező feltételek mellett, és a továbbiakban az új kereskedelmi bank tulajdonosaiként osztalékra is számíthatnak. Ha úgy döntenek, hogy nem kívánnak részvényessé válni, két út áll előttük. Az egyik, hogy megválnak részjegyeiktől, és akkor a részjegyük névértékét kapják kézhez: tehát a részjegy a kifizetéskor pontosan annyit ér majd, amennyi rá van írva. A másik út, hogy belépnek a Takarék Csoporton belül létrejövő központi szövetkezetbe, a Takarék Egyesült Szövetkezetbe, amely az új Takarékbank egyik tulajdonosaként közösségi intézményként működik majd. Ez röviden azt jelenti, hogy a szövetkezet a banktól osztalékot kap a nyereség után, és a szövetkezet tulajdonosai dönthetik majd el, hogy ezt az összeget mire kívánják fordítani. Dönthetnek úgy is, hogy az osztalékot kiveszik, de úgy is, hogy valamilyen közösségi célra fordítják.
Az értékesítési hálózat racionalizálása hogyan, milyen irányokba folytatódhat, a kistelepülési jelenlét mennyire marad erős?
A Takarék Csoport működteti az ország legnagyobb fiókhálózatát, és ez a jövőben is így marad. Ez azt jelenti, hogy 15 kilométeres körzetben lesz elérhető értékesítési egységünk, felkészült, az ügyfelek igényeit magas színvonalon kiszolgálni képes munkatársakkal. Az elmúlt időszakban emellett nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy olyan településekre is eljussunk, ahol hagyományos bankfiókokkal nem lehetünk jelen. Az egyik ilyen innovatív megoldásunk a mobil bankfiókok bevezetése volt: májusra már tizenöt Takarék-busz járja majd az ország kistelepüléseit. Ez egy teljesen egyedülálló kezdeményezés Magyarországon, és érdekességképpen mondom el, hogy az első busz, amely tavaly óta járja a falvakat, már 80 ezer kilométert tett meg. Egy másik újításunk a Takarék-okospont (Smart Point) létrehozása volt, ahol a betérő ügyfelek 0–24 órában vehetnek fel vagy fizethetnek be készpénzt, csomagot adhatnak fel vagy vehetnek át, csekkeket fizethetnek be számos kiegészítő szolgáltatással együtt. Ennek az innovatív megoldásnak a fogadtatása is nagyon kedvező. Világosan látjuk, hogyan alakul át, hogyan digitalizálódik a világ körülöttünk. Nekünk is lépést kell tartanunk a fejlődéssel, távolról, mobil eszközökkel is elérhető szolgáltatásokat fejlesztünk és vezetünk be, de közben nem feledkezünk meg azokról sem, akik a hagyományos banki ügyintézést részesítik előnyben.
