Rekordot döntöttek tavaly a részvény-visszavásárlások az Egyesült Államokban, a Goldman Sachs gyűjtése szerint 509 milliárd dollár értékben zajlottak ilyen tranzakciók, ha az adatot megtisztítjuk a részvénykibocsátások, fúziók és akvizíciók egyszeri hatásától. Más számítások szerint ez az összeg elérte a 800 milliárd dollárt, és meghaladta önmagában a Facebook vagy az Exxon Mobile piaci kapitalizációját is. A nettó vevői oldalon a vállalatokon kívül még az egyéni befektetők álltak, akik 190 milliárd dollár értékben vásároltak. Az intézményi befektetők, így a nyugdíjalapok és a külföldiek nettó eladói pozíciót vettek fel, és 460 milliárd dollárt vontak ki az amerikai részvénypiacokról. A Bloomberg összeállítása szerint a visszavételek nélkül az S&P 500 átlagos egy részvényre jutó nettó eredménynövekedése 2,5 százalékkal lassabb lett volna, hiszen az EPS kiszámításakor a részvényszám a nevezőben jelentősen befolyásolja az eredményt. Bár az adatok első látásra megdöbbentők, a Goldman szakemberei szerint a teljes S&P 500-on elérhető hozamnak csak 20 százalékát teszik ki a részvény-visszavásárlások, 15 százalékban az osztalékok, 65 százalékban pedig az árfolyam-emelkedés az ok. Az azonban inkább elgondolkodtató, hogy a készpénzt nem lehetne-e okosabban felhasználni, mint például osztalékot fizetni, a hitelállományt csökkenteni, vagy esetleg akár készpénzben fizetni akvizícióért, terjeszkedésért. Ekkor a reálgazdasági hatás is mérhető lenne. Arról nem is beszélve, hogy sokszor az egyébként is alulteljesítő vállalatok nyúlnak ehhez az eszközhöz, mint például a Hewlett Packard, amelynek buybackaránya elérte a 14 százalékot, ám a mégsem tud emelkedni.
Idén talán még gyorsul az adókedvezmények és az egyszeri profitrepatriálási folyamattól támogatott buybackláz, a Coca-Cola például hétmilliárd dollár értékben jelentett be egy újabb ilyen tervet. A törvényhozásban demokrata és republikánus körökben is egyre többet beszélnek arról, hogy a 2017 végi adócsökkentés nem hozta meg a várt munkahelyteremtő és beruházásélénkítő hatást. Bernie Sanders és Chuck Schumer szenátorok szerint a vállalati igazgatótanácsok mániákusan csak a részvényesek nyereségére fókuszálnak, és a munkások és a vállalatok hosszú távú érdekei a háttérbe szorulnak. Ezért a részvény-visszavásárlások korlátozására szólítanak fel. Erre a befektetési szakemberek éles kritikával felelnek, szerintük ha nem térül meg egy beruházás, akkor nem szabad megvalósítani. Jobb, ha a vállalat kifizeti a „felesleges” készpénzt a részvényeseknek.
A szakértők szerint a helyzet nem túlfeszített, legalábbis a 2008-as válsághoz képest. A JPMorgan vezető globális stratégája, Mislav Matejka úgy véli, a visszavásárlások EBIT-hez mért aránya nem eltúlzott. A Merill Lynch elemzői szerint az idei évre várt lassabb eredménynövekedés fokozza a részvény-visszavásárlások jelentőségét, mivel az EPS-növekedés egy fontos forrásáról van szó.
