A kockázat és nem a hozam az, ami a befektetők döntéseit irányítja 2008 óta

2008-nak voltak következményei, a piac és az értékelés módja is átalakult.

A jelzáloghitelpiaci válság óta nem feltétlenül a hozam, sokkal inkább a kockázat az a meghatározó tényező, ami a befektetők döntéseit irányítja. A hagyományos megközelítésben a kötvények az állampapíroknál kockázatosabb, a részvényeknél biztonságosabb befektetések voltak.

Kockázatosabbá váltak az államkötvények. Mára az államkötvények kockázatának megítélése döntően országspecifikus: vannak továbbra is kockázatmentes kötvények (US Treasury,német Bund), de gazdasági régiókon belül is kiéleződő különbségeket figyelhetünk meg. A másik oldalon megjelentek a kvázi junk bondok (korábban Argentína) és a nagy visszatérők (Görögország).

Egy állampapír kockázatának megítéléséhez is ismerni kell a kibocsátó ország gazdasági teljesítményét, a monetáris és fiskális politikáját, és a fizetési fegyelmét is

Sok nemzetközi nagyvállalat tőkehelyzete akár kisebb kockázatot jelenthet, mint egyes államoké.

Ma ismét a fix hozamú struktúrákat részesíti előnyben az SPB, a váltás nem régen történt a változó kötvényekről, a flexibilitás most a piaci helyzetre való reagálás fontos része.

A befektetők számára különösen fontos, hogy szektoronként, földrajzilag is diverzifikált portfoliót építsenek. A szolgáltató véleménye szerint magas nominális (az államkötvényekét általában) meghaladó hozamú kötvények közül azokat preferálják, amelyek

kockázati besorolása legalább B- kategória, nemzetközileg jegyzett kibocsátó jegyzi és egy jó sztori mellett pozitív fundamentális értékeltség is jellemzi.

A hazai piacot különösen stabil hazai gazdasági háttér jellemezi, mégis az SPB értékelése szerint praktikusan kiszáradt a magyar vállalati kötvénypiac a kevés pozitív példa kifutása után. Az elmúlt években hiányoztak a kibocsátók, a minősítések, a tőzsdei másodpiac és a kibocsátók is, itt az államkötvények kiszorító hatása jelentős volt.

A magyar piac konszolidációjára számít az SPB, a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Kötvényprogram erre egy jó lehetőség, ahogy erre már jó példa volt a BÉT Xtend piacának kiépítése.

A piaci sikertényezők között Szabó Sándor a legfontosabbnak tartja a jól kiválasztott kibocsátó vállalatok körét, a kötvények árazásának transzparenciáját és a valós másodpiaci likviditást. Ez a 300 milliárd forintos program július elején már elindul, s az SPB szerint a siker nagy mértékben nem csak a kibocsátókon, az MNB-n és a BÉT-en, hanem az intézményi befektetőkön is múlik.