Bár a közeli kilátások pesszimisták, hosszú távon keresletnövekedés várható

Az árupiacon belül előkelő helyen szerepelnek az ipari fémek. Ezzel a kifejezéssel az iparilag felhasznált, az értékes nemesfémek közé nem tartozó fémeket jelölik. Számos tagja van e kategóriának, a nikkeltől a cinken át egészen az ólomig vagy a ritka földfémekig. A négy legtöbbet használt ipari fém a vas, a vasércből készülő acél, valamint a réz és az alumínium.

A fémek árfolyamát az amerikai–kínai kereskedelmi háború és a világgazdaság lassulása sújtja. A Világbank szerint azonban hosszabb távon drágulásra ítéltettek az ipari fémek. A szervezet közgazdászai megállapították, hogy amikor egy országban az egy főre számított GDP eléri az 5000 és 10 000 amerikai dollár közötti sávot, óhatatlan, hogy a fémek iránti kereslet gyors növekedésnek induljon. Ez pedig azt jelenti, hogy bár Kína elhagyta már ezt a sávot, India, illetve a kritikus szintet megközelítő számos, rendkívül népes és gyorsan növekvő ázsiai és afrikai gazdaság átveheti a szerepét. Kína abból a szempontból is érdekes, hogy olyan átalakulás zajlik, amelynek az eredményeként a háztartások kereslete egyre nagyobb szerepet játszhat a jövőben. A szakértők szerint az átalakulás egyrészt szűkíteni fogja a vasérc és az acél iránti keresletet, másfelől növeli a réz, a nikkel és a cink iránti igényt. Sok izgalmat okozott a piacokon Kína lassulása is, ám a borúlátó befektetők hajlamosak megfeledkezni arról a tényről, hogy a jelenlegi 6 százalék körüli növekedés egy jóval magasabb bázisról történik, mint a korábbi intenzívebb bővülés, hiszen a kínai gazdaság mérete 2000 óta megnégyszereződött.

Az idén nem alakultak rosszul a folyamatok. A réz árfolyama például 1 százalékkal nőtt az első negyedévben a 2018-as beesést követően. A felhasználás növekedése mögött Kína állt, amely a világkereslet mintegy felét generálja. A kínai importot fokozta az is, hogy az ázsiai országban betiltották a fémhulladék bevitelét. A Világbank legújabb jelentése szerint kiemelkedő számú olyan beruházás zajlik Kínában a közlekedéstől az elektromos hálózatok fejlesztéséig, amelyhez nagyon kell a réz. Ugyanakkor csapások sújtották a termelést Chilében, Peruban és Kongóban. Az év végéig további drágulást várnak a Világbank szakértői, bár látnak lefelé mutató kockázatokat is.

A vasérc kurzusa meredek emelkedést produkált az első negyedévben a brazil gátszakadás utáni kitermelés-visszaesés miatt, de az áruszállítást megzavarta az egyik ausztrál exportterminál leégése. A Világbank 11,4 százalékos áremelkedésre számít az idén, bár ezt fékezhetik a kínai környezetvédelmi előírások, amelyek miatt visszaeshet az acélgyártás a világ második legnagyobb gazdaságában.

Az alumínium ára ellenben 5,1 százalékkal gyengült az első negyedévben, mivel enyhült a félelem a kínálati oldali zavaroktól. Az orosz Ruszalra kirótt szankciókat januárban hatályon kívül helyezte az Egyesült Államok, és a világ legnagyobb timföldgyártója, a brazil Alunorte is újrakezdhette tevékenységét a korábbi, környezetszennyezés miatt elrendelt korlátozás után. Az elemzők idén az alumínium árának 8 százalékos csökkenését várják az alacsonyabb timföldárak és a hatalmas kínai gyártási túlkapacitás miatt.

A kínai acélpiac kilátásai a Capital Economics szerint egészen 2021 végéig borúsak maradnak, hiszen az ázsiai óriás várható gazdasági stabilizációja két okból sem jár az acélárak felfutásával. Az egyik az acélkereslet csaknem felét indukáló ingatlanszektor küszöbönálló lefordulása, a másik a már említett gazdaságpolitikai fordulat a termeléstől a fogyasztás felé. Az Egyesült Államokban eközben a hazai termelés felpörgése verte le az árakat, a kereslet pedig Észak-Amerikában is moderált marad egészen a 2021-re várt fordulatig.