Vonzó tereppé vált a magyar tőkepiac

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezetősége fontos küldetésének tartja, hogy fejlessze a tőzsdét és erősítse a gazdaságot, ennek megfelelően a pesti börze ötéves stratégiájában szerepel a helyi ökoszisztéma kiépítésének támogatása, az új szolgáltatások bevezetése, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv) tőkepiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítése – hangsúlyozta Körmöczi Dániel értékesítési és marketingigazgató a Világgazdaság Tőzsdekonferencia 2019 című rendezvényén. Hozzátette, a támogatott cégek a Standard és a Prémium Kategóriába is bekerülhetnek. A kibocsátásokról elmondta, hogy két új Xtend piaci bevezetés is történt már a Megakrán Nyrt. és a Kajahu csatlakozásával, míg tavaly három átsorolás is volt a Standardból a Prémium Kategóriába.

Az ELITE programról elmondta, hogy kezdeményezésük az erős növekedési potenciállal rendelkező cégeket támogatja: 2018-ban nyolc magyar céget sikerült bevonniuk, így összesen 17-en élvezhették a programmal járó előnyöket. Közülük tíz vállalat aktívan tervez a tőkepiacokkal. Körmöczi hozzátette, 2019-ben hét új cég csatlakozott, így összességében 24 résztvevője van már a programnak.

A magyar tőzsdén – hasonlóan a korábbi évekhez – az azonnali piaci forgalom legnagyobb részét tavaly is a részvénykereskedés adta. Hozzátette, hogy a BÉT esetében még mindig a külföldi befektetők dominálnak mind a kereskedési forgalomban, mind pedig a részvények piacán. A 2018-as évről elmondta, további ötven növekvő potenciállal rendelkező vállalattal történt kapcsolatfelvétel a BÉT50 projekt keretében. Körmöczi szerint az eddig megjelent három BÉT50-kiadványban szereplő, 150 jól teljesítő magyar vállalkozás sikere azt mutatja, hogy egyre több az olyan hazai cég, amely szintet lépve már alkalmas akár a tőzsdén való megjelenésre is.

Mátrai Károly, a Keler KSZF Zrt. vezérigazgatója a tőzsdekonferencián emlékeztetett arra, hogy a Keler csoport 25 éve van jelen a magyar tőkepiacon, viszonylag kis cégként meglehetősen sokféle üzlet elszámolását végzi: a paletta az egyszerű részvényterméktől egészen a strukturált termékekig húzódik. Cége 2010-ben nyitott a villamosenergia- és a földgázpiac felé, akkor jött létre Magyarországon az első gázkereskedelemmel foglalkozó platform, és akkortájt indult el a villamosenergia-tőzsde. A négy magyar gázkereskedelmi platformmal, a kiegyensúlyozó piaccal, a kereskedési platformmal, a Ceegex Közép-európai Gáztőzsdével, valamint a Hudex derivatív gázkereskedelmi platformmal állnak szerződésben. A Keler 2010 óta partnere a német klíringháznak is, ahol különböző villamosenergia-, földgáz- és szén-dioxid-klíringszolgáltatásokat nyújtanak, így a cég már magyar, cseh, osztrák, francia, szerb és ír tőzsdei tranzakciókat is kiszolgál.

A vezérigazgató elmondta: a cégcsoport aktívan részt vesz a hazai tőkepiac működésében és támogatja a fejlődését, valamint az új szolgáltatások bevezetését, 2017-ben a BÉT Xtendben, a kis- és középvállalkozások tőzsdére lépésének segítésében is részt vett, idén nyártól pedig a BÉT új MTF platformjának elindításában is segíteni fog. Márciusban a cég klíringszolgáltatási szerződést írt alá a kazah értéktőzsdével (AIX). A partnerség keretében a kazah értékpapírokat az európai szabályok szerint a Keler KSZF számolja el.