A JPMorgan friss elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a mexikói termékekre kivetett amerikai vámok 25 százalékra emelkednek, akár 50 bázispontot meghaladó kamatvágásra is szükség lehet az Egyesült Államokban. Hasonlóan vélekednek a Danske Bank elemzői is: a múlt heti Markit PMI indexre alapozva megállapítják, hogy az éves alapon mért amerikai GDP-növekedés 1 százalék körüli lehet, ami bőven a korábbi trendek alatt marad. Szerintük akár már júliusban 25 bázisponttal mérséklődhet az irányadó ráta a tengerentúlon.
Ha ez igaz, és a kereskedelmi háború ilyen gyorsan hat az amerikai növekedésre, akkor miért erősödik mégis a dollár?
Amikor nem érkezik piacbefolyásoló hír, a dollárindex magára hagyva a technikai támaszokat igyekszik áttörni. A kereskedelmi konfliktus, amelyben egyre több frontot nyit az Egyesült Államok, a globális kockázatvállalási étvágy csökkenésével paradox módon erősíti a zöldhasút, és vételi erőt hoz az amerikai állampapírpiacokra is, ahol a vásárláshoz szintén dollárra van szükség.
Pénteken az amerikai 10 éves államkötvény hozama 2,15 százalékkal 20 hónapos csúcsra ért, a dollárindex pedig tavaly október óta nem volt ilyen jó erőben. A feltörekvő piacokon sokan csökkentik kitettségüket, és gyakran dollárban tartják a készpénzt azok is, akik parkolópályára állnak.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
