A tízéves magyar államkötvény másodpiaci hozamának csökkenése az elmúlt egy hónapban elsősorban nemzetközi tényezőkkel magyarázható – mondta a Világgazdaság kérdésére Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. „A magyar hozamokat leginkább az húzta lefelé, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban a fejlett gazdasági térségekben általánosan enyhültek a növekedési és inflációs várakozások.
A magyar hosszú hozam március vége óta kisebb mértékben csökkent, mint a hosszú lejáratú német, jelenleg mintegy 300 bázispont a különbség, ami jelentős puffer a magyar kötvények számára” – fűzte hozzá Forián-Szabó Gergely. A viszonylag tág kamatkülönbség egyik oka, hogy miközben Európa nyugati felén a túlzottan alacsony növekedés és az a probléma, idehaza inkább a gazdaság túlfűtöttsége a jellemző, a „komfortosnál” erősebb inflációs nyomással.
„A fejlett piacokon látott hozamcsökkenés mértéke kissé már túlzás, a kötvénypiaci fejlemények (például a történelmi mélypontra eső, negatív tartományban lévő német hozamszint) arra utalnak, hogy a piac a globális gazdasági növekedési ciklus közelgő végét árazza, határozott lassulásra számítanak a kötvénybefektetők” – mondta az Amundi szakértője.
„A folytatás erősen függ a következő hónapok inflációs folyamataitól. Itt kettős hatás érvényesül: miközben a belföldi inflációs nyomásban egyelőre semmi jele az enyhülésnek, a nemzetközi frontról a nyersanyagárak esése és a dollár gyengülése valamelyest mérsékelheti az inflációs rátát. A forint árfolyamának is fontos szerep jut, hiszen ha a piac nem tartja hitelesnek a rendkívül alacsonyan tartott piaci reálkamatot, akkor a forint gyengülésén keresztül – ami az infláció emelkedése felé hat – nyomás nehezedhet az MNB-re, hogy szigorítson a monetáris politikán. Mindent egybevetve úgy látom, hogy a magyar piaci hozamgörbe a következő egy-két évre nagyobb mértékű kamatemelést áraz, mint amennyi alapesetben az MNB-től várható” – véli Forián-Szabó Gergely.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank szenior elemzője szerint a tízéves magyar referenciahozam elmúlt hetekben tapasztalt csökkenése mögött a nemzetközi fejlemények mellett elsősorban az MNB kommunikációja áll, amely az eddigi laza monetáris kondíciók fenntartását vetítette előre. „Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a nagyon is valós hazai inflációs kockázatokat, két egymást követő hónapban is 3,9 százalékos volt a pénzromlás éves üteme. A piac ugyanakkor – összhangban az MNB várakozásaival – kiugró értékként tekint ezekre az adatokra, és 3 százalék környékén stabilizálódó fogyasztói árindexre számít 2020-ban” – fűzte hozzá a CIB Bank szakértője. A hazai hozamok még akár tovább is csökkenhetnek, idén is volt már példa (az év elején) 260 bázispontos spreadkülönbözetre a német és a magyar benchmark között. A magyar kötvényhozamok alakulása szempontjából meghatározó lesz az MNB júniusi inflációs előrejelzése és a monetáris kondíciók esetleges módosítása: lehet számítani a likviditás további csökkentésére, az overnight emelésére kisebb az esély.
Nagyon vették az új állampapírt
Egy hét alatt 529 milliárd forintot jegyeztek a Pluszból, tájékoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-t. A most beérkezett adatok szerint a lakossági állampapír-állomány elérte a 8060 milliárd forintot. Egyetlen hét alatt még nem fogyott ekkora mennyiség más lakossági állampapírokból. Az eddigi csúcsot 2017-ben az 1MÁP tartotta, akkor feleannyiért, 206 milliárd forintért vásároltak az egyéves állampapírból.
