Kiemelkedik a magyar bankszektor a régióban

A Raiffeisen a szokásos éves kelet-közép-európai banki kitekintőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy évek óta először nem volt olyan régiós ország, amelynek aggregált bankpiaca veszteséges lett volna 2018-ban. Az elmúlt öt-hat év legkiemelkedőbb profitabilitási mutatóit hozta a tavalyi év, a térség ROE-mutatója (tőkére vetített megtérülése) átlépte a 12 százalékot. Nemcsak a hitelminőség javult jelentősen, de a nettó kamatmarzsok is stabilizálódtak a legfontosabb piacokon, és a nettó profit szektorszinten megközelítette a 2011–12-es rekordokat.

Jól illeszkedett ebbe a trendbe a magyar hitelpiac, bár a legmagasabb növekedési rátát Orosz- és Lengyelországból várja az elemzőház. Megjegyzik, hogy a szigorúbb szabályozás, a ciklikus események és a marzscsökkenés mellett is van tere még a növekedésnek. A Raif­feisen szerint a szűken vett regionális (Oroszország és Lengyelország nélküli) hitelállomány növekedésének kétharmada Csehországból, Magyarországról, Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából és Szerbiából származik majd az idén, ahol a felsorolás egyben növekedési rangsort is jelent (a legmagasabb rátától indulva).

Az elemzés külön kitér arra is, hogy a Société Générale folytatta a kivonulást a régióbeli kisebb bankjaiból, az elmúlt időszakban helyüket egyértelműen az OTP vette át. Az akvizíciókon keresztül a magyar bankcsoport nemcsak a korábbi jelenlétét erősítette meg, hanem például Albániában, Szlovéniában és Moldovában is meg tudta vetni a lábát. A Raiffeisen szerint az elmúlt év akvizíciói majdnem 8 milliárd eurót adtak az OTP nem magyar portfóliójához, amely ezzel túlszárnyalja a core tevékenység méretét. A felvásárlások nyomást gyakorolnak az OTP tőkealapjára és kihívást jelentenek a szinergiák kihasználása, de a szektorelemzés szerint az integrációs folyamatot segíti, hogy a kockázati szint 50 bázispont alá csökkent, a nettó kamatmarzs pedig 4,3 százalék környékén stabilizálódott 2018 végére.

A magyar bankokat támogatja, hogy a gazdaság teljes gőzzel halad előre, az 5 százalékos GDP-emelkedésből elsősorban a hazai keresletet emeli ki fontos faktorként a Raiffeisen. A laza monetáris politika is segített abban, hogy tavaly a magyar vállalati hitelek állománya 15 százalékot tudott növekedni éves alapon, míg a háztartásoké 6 százalékot. Idén a vállalati állomány 12 százalékos, a háztartásoké pedig 9 százalékos emelkedés előtt áll az elemzés szerint. A 2019 utáni időszakban csökkenhet a növekedési ütem, de még mindig 6–9 százalékos mértékkel számol a Raiffeisen Magyarországra nézve. A betéti állomány tavalyi 14 százalékos éves növekménye azért figyelemre méltó, mert az alacsony kamatkörnyezet nem támogatta a fejlődést. Ebből a tényből az elemzés arra következtet, hogy valószínűleg a vállalati szektor egészséges profitabilitása, a háztartások reáljövedelmének növekedése és az elégséges alternatívák hiánya állt a folyamat mögött. A likviditásbőség várhatóan megmarad a következő időszakban, a betét-hitel állománya 80 százalék alatt maradhat.

A bankadó tavalyi csökkentése (0,24 százalékról 0,21 százalékra), és az új üzleti állomány növekedése segítette a magyar pénzintézeteket, miközben a csökkenő marzsok és a kockázati költségek némileg rontották a szektor eredményességét. A Raiffeisen véleménye szerint ha 2019-ben a bankadó 0,20 százalékra csökkenne, az tovább javítana a mutatókon. Az elemzők további konszolidációra számítanak a takarékszövetkezeti csoportban, és szerintük a Budapest Bank privatizációja során új tulajdonos érkezhet a Takarék Bank vagy az MKB személyében.