A mélyben a magyar rezsi, de hibázik, aki nem veszi idejében kisebbre gázt

Négyszeres áramár és húszszoros gázárkülönbségek jellemezték az európai bruttó lakossági végfelhasználói tarifákat 2025 novemberében – mutatta ki a finnországi VaasaETT elemzőcég. E két termék továbbra is Magyarországon a legolcsóbb az unión belül a több mint tíz éve indult rezsicsökkentés hatására.

Berlinben, Koppenhágában és Bernben volt a legmagasabb a villamos energia bruttó lakossági végfelhasználói ára novemberben a 33 európai főváros közül. Budapest (illetve egész Magyarország az országos egységárnak köszönhetően) a rezsicsökkentés révén alacsonyan tartott tarifáival mintegy tíz éve tartja a legkedvezőbb helyét az uniós listán. Az összes európai főváros figyelembevételével is csak Kijev előzi meg. Kijev és Budapest után két nem uniós főváros következik: Belgrád (Szerbia) és Podgorica (Montenegró).

Alig érzékelhető a hazai áramtúlfogyasztás hatása

Magyarország lakosai még azt figyelembe véve is a legolcsóbban jutnak áramhoz az Európai Unión belül, ha nem csak a VaasaETT által közölt, kilowattórénként 9,42 eurócentes árat vesszük figyelembe, hanem egy annál kicsit magasabb, modellezettet is. Ezzel a modellel a VaasaETT egyik megbízója, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egészíti ki hónapról hónapra a finn adatsort. (A másik megbízó az Energie-Contol Austria osztrák áramhatóság.) A MEKH kiszámolta, hogy mekkora lett volna novemberben egy budapesti háztartás átlagos áramtarifája abban az esetben, ha 20 százalékkal több áramot vételezett volna az átlagfogyasztásnál. Erre az esetre 10,85 eurócent jött ki, ez volt a második legalacsonyabb uniós lakossági áramtarifa.

Ez az átlagfogyasztás nem a valós statisztikai adatot jelenti, hanem azt a mennyiséget, amelyet a 2022. augusztusi kormányrendelet ilyen néven meghatározott. Ez az áram esetében évi 2523 kilowattórás, a gáz esetében évi 63 645 megajoule-os felhasználási korlátot jelent. A szolgáltató legfeljebb ennyi villamos energiát számláz ki a rezsicsökkentett áron. Az afölötti mennyiséget egy szintén hatósági, de már magasabb, piacinak nevezett tarifával szorozza.

A hazai hatósági ár változatlansága dacára az euróban kimutatott hazai tarifa hónapról hónapra szerényen változik a forint és az euró árfolyamának a változását tükrözve. Novemberben ez a hatás kis növekedést okozott. Fontos, hogy a rezsicsökkenés nem örökéletű. Az arra vonatkozó jogszabályt évről évre meg kell újítani.

A norvég kormány besegített az áramrezsibe

Novemberben szerényen, átlagosan 1 százalékkal drágult a villamos energia az európai háztartások számára. Ezen belül tizenegy fővárosban volt emelkedés, hétben csökkenés, máshol nem történt változás az egy évvel korábbihoz képest. Oslóban azonban kirívó, 15 százalékos növekedés sokkolta a lakosokat, a tarifájukban ugyanis megjelent annak a hatása, hogy a Nordpool tőzsdén (már októberben) megugrott a villamos energia nagykereskedelmi ára.  

A 12,99 eurócentes kilowattóránkénti lakossági áramtarifával Oslo így is az olcsóbb fővárosok közé tartozik, de ebben annak is szerepe van, hogy a norvég kormány segített rajtuk, pontosabban az ország összes lakosán. Október 1-jétől a norvégoknak így két választásuk van:

• továbbra is élvezik az áramtámogatási rendszert, amelyben az állam fedezi az áramár kilowattóránként 75 öre feletti részének 90 százalékát, ami áfával együtt 93,75 öre,
• vagy igénylik a norvég árnak nevezett fix tarifát, amely bruttó 50 öre, és 2026-ig kötelező érvényű.

A VaasaETT elemzésében szereplő 12,99 eurócentes ár tehát annak alapján jött ki, hogy a norvég lakosok milyen aránya választotta az első vagy a második lehetőséget. (Míg ugyanis Kelet-, Dél- és Nyugat-Norvégiában az emberek gyorsan az új tarifára váltottak, Közép- és Észak-Norvégiában vártak, mert ott az áramárak októberben és novemberben is többnyire a norvég árak alatt maradtak.)

Ljubljana és Zágráb lakosai is rosszabbul jártak. A szlovén fővárosban 9, a horvátországiban 7 százalékkal volt magasabb a vizsgált tarifa az egy évvel korábbinál. Mindkét fővárosban drágult a tarifa áramösszetevője, a szlovénben még az elosztási díj is.

Olcsóbb lett viszont maga a villamos energia, így esett az egységár például Lisszabonban és Berlinben 4-4, Bukarestben 3 százalékkal, Madridban pedig 2-vel, az utóbbi az energiaadó zsugorodásával együtt. A berlini ár így is a legmagasabb maradt, négyszer nagyobb volt a budapestinél.  

Magyarországon mindig a gáz ára a fájóbb

Tartós okból folyamatosan Stockholmban a legdrágább a lakossági gáz a VaasaETT által sorra vett 27 európai fővároson belül. Svédországban ugyanis mindössze 77 ezer háztartásban van gáz, ebből 50 háztartás egy főváros körüli „gázszigetet” alkot. Ez nagyon megemeli a szolgáltatás fajlagos költségét. A kilowattóránként 43,64 eurócentes stockholmi bruttó végfelhasználói ár

• háromszor volt nagyobb az európai átlagnál,
• tizennégyszer a legalacsonyabb uniósnál, amely a budapesti tarifa,
• és huszonegyszer az 1,62 eurócentes kijevinél, amely a budapestinek a kétharmadát sem éri el.

Összességében nem változott novemberben a gáz európai lakossági átlagára. Mindössze két fővárosban volt némi növekedés: Szófiában 2, Athénben pedig 1 százalékos. Szerények voltak a tíz fővárosban jelentkezett csökkenések is a luxembourgi 5 és a dublini 4 százalék kivételével.

Magyarország szempontjából ez esetben is az a modellezett szám az érdekes, amelyet a MEKH kalkulált az átlagfogyasztás 20 százalékos túllépése esetére. Meglepetés azonban itt sincs a hatósági tarifák változatlansága miatt: az óvatosságra intő helyzet tartós. 

Mindkét, euróban kimutatott ár kicsit magasabb az egy évvel korábbinál, de csak a forint erősödése miatt. Ne felejtsük el: a modellezett adat csak a 20 százalékos túlfogyasztáshoz tartozik. Az ennél kisebb túllépés nyilván kevésbé nyomja meg a számlát, a jelentősebb miatt viszont elszabadulhat a pokol.

A magyar rezsifizetők hátradőlhetnek

Kiemelkedően jó a hazai lakossági pozíció egy további modellezett adat alapján. A MEKH azt számolta ki, hogy egy átlagos keresetű, kétfős, átlagos áram- és gázfogyasztású háztartás jövedelmének mekkora hányadát viszi el az áram- és a gázszámla kifizetése. Az átlagos fogyasztás a valós statisztika adat (évi 2200 kilowattóra áram és 10 ezer kilowattóra gáz), nem pedig a jogszabályban átlagfogyasztásként definiált mennyiség. Ezt a mezőnyt tartósan Luxembourg vezeti 1,5 százalékkal, de rögtön utána Budapest következik 1,7 százalékkal. Utánuk Brüsszel, Bécs, Berlin és Dublin áll a sorban. A diagram szerint a legrosszabb adat Lisszabonra jött ki, 6 százalék, majd Prágára 5,6, Szófiára pedig 5,2 százalék. Érdemes hangsúlyozni, hogy a legmagasabb áramtarifával sújtott berliniek a rezsi mint jövedelemre vetített teher nagysága szempontjából már a kedvezőbb helyzetűek közé tartoznak. Viszont a legmagasabb gáztarifát fizető stockholmiak az 5,1 százalékukkal a negyedik legrosszabb helyre kerültek.

Közölte a MEKH, hogyan jöttek ki a számai

Elemzésében a hivatal ismertette a modellezése során alkalmazott módszertant. A fő elemek a következők:

• A földgáz átlagárának átszámításakor a MEKH a megajoule/köbméter átváltási aránynál a nemzetközi felmérésben használt 34,36 megajoule/köbméteres aránnyal számolt, szemben az MVM hivatalos díjtáblázatából visszaszámolható 34,87 megajoule/köbméterrel.
• A megajoule/kilowattóra váltásnál az FGSZ elszámolási rendjében is megtalálható 3,2494 energiaérték váltási aránnyal kalkulált.
• A lakosság teherbíró képességének kimutatásakor a hivatal nem végzett külön számítást magasabb fogyasztási szintre, mert a kétfős háztartások esetében nem jellemző az átlag feletti fogyasztási szint. A kiinduló árat és a háztartások jövedelmét is európai vásárlóerő-egységben mérte.