Magyarország Európa legbiztonságosabb államai között a bankkártyás fizetésben

Az Európai Unió tagországai között csak Romániában, Görögországban, Lettország­ban és Lengyelországban volt alacsonyabb a bankkártyás visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya a 2010–18-as időszakban – derült ki a Magyar Nemzeti Bank Fizetési rendszer jelentés című kiadványából. A visszaélések aránya hazánkban nem éri el a forgalom 0,01 százalékát a kilencéves összevetésben, miközben az euróövezet aránya 0,03 százalék felett áll, a SEPA európai fizetési övezetben pedig 0,04 százalék.

Az elmúlt évben azonban a jegybanki statisztikák szerint jelentősen megugrottak a visszaélések hazánkban is: 2018-ban 66 037 esetben regisztráltak kártyacsalást a hazai pénzintézetek, ez kétharmadával több, mint a 2017. évi 39 355-ös esetszám.

A visszaélésekben érintett összeg növekedése azonban elmaradt a csalások számának növekedésétől: az 1,712 milliárd forintos összeg csak 48 százalékos növekedést mutat. Eszerint az egy tranzakcióra jutó kár 29 322 forintról 25 936 forintra csökkent.

Az ember persze felkapja a fejét arra, hogy meghaladja az egymilliárd forintot a bankkártyás kár, ám ehhez fontos hozzátenni, hogy tavaly a teljes hazai bankkártyás forgalom 15 070 milliárd forint volt.

Egymillió kártyás fizetésből nem egész hetven esetben merült fel visszaélés gyanúja, s minden plasztikokkal kifizetett egymillió forintból mindössze 113 forintot érintett csalás.

A már idézett jegybanki jelentés arra is rámutat, hogy a bejelentett károknak csupán 8 százalékát, 91 millió forintot kellett a kártyabirtokosoknak állniuk, a hatályos szabályozás szerint ugyanis csak akkor viseli a kárt az ügyfél, ha bizonyíthatóan neki felróható súlyos gondatlanság okozta azt a helyzetet, amelyben a visszaélés megtörténhetett.

Mindez azt jelenti, hogy egymillió forintnyi kártyás fizetés után a magyar plasztiktulajdonosokat mindössze 9 forint tényleges kár érte.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja