Minimális hatást gyakorolt a Plusz bevezetése a lakossági devizabetétek mennyiségének alakulására, és az idegen fizetőeszközben felhalmozott készpénz állományát sem építették lejjebb a háztartások – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes statisztikai adataiból. A jegybank adatai szerint a devizában tartott készpénznél 6,6 milliárd forintos pluszt mutatott a második negyedévben végrehajtott tranzakciók egyenlege, a betéteknél viszont 41,2 milliárd forinttal több pénzt vontak ki a lakossági ügyfelek annál, mint amennyit újonnan elhelyeztek.
A visszafogott pénzmozgások nyomán nincs változás az elmúlt éveket jellemző, lassan növekvő trendben. A háztartási devizabetétek állománya – az előzetes pénzügyiszámla-statisztikák szerint – 1215,3 milliárd forintot ért el június végén, ami 2,9 százalékos növekedés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. A devizában tartott készpénz mennyisége ennél is visszafogottabb ütemben, 0,8 százalékkal nőtt tizenkét hónap alatt, és az első fél év végén 319,4 milliárd forintot tett ki.
A devizabetétek és -készpénz részesedése ezzel együtt folyamatosan zsugorodik a lakossági megtakarítási portfólióban, miután a háztartási szektor pénzügyi eszközeinek mennyisége egy év alatt 9 százalékkal, 56 337 milliárd forintra emelkedett. Ennek alapján a devizabetétek és a devizakészpénz aránya 2,72 százalékra esett az egy évvel korábbi 2,9-ről. A devizamegtakarítások aránya a készpénznél és a betéteknél is évek óta csökkenő tendenciát mutat: a lakossági betéteknél a 2018 júniusi 14,1-ről ez év közepére 13,5 százalékra esett, míg a készpénzállományon belül 7-ről 6,5 százalékra olvadt.
A visszafogott növekedési ütem és a megtakarításokon belüli, csökkenő súly persze egyáltalán nem meglepő. Az MNB adatai szerint júniusban a lakossági euróbetéteknél alig haladta meg a nulla százalékot a szerződésekben szereplő átlagos kamat, és az éven túli futamidőknél is fél százalék alatti a jegybank által kalkulált érték. Az alacsony kamatok miatt pedig a háztartások leginkább a könnyen hozzáférhető devizaeszközeiket tartják készpénzben és betétben: ha magasabb hozam a cél, akkor célszerűbb valamilyen egyéb, devizaalapú megtakarítást vagy euró-államkötvényt választani.
Az alacsony kamatkörnyezet miatt az utóbbi években a devizabetéteknél is stabil többségbe kerültek a lekötés nélkül elhelyezett pénzek. Az utóbbiak aránya júniusban már megközelítette a 74 százalékot, szemben az egy évvel korábbi 68,5-del, miközben az éven belüli futamidőre lekötött betétek aránya 29,5-ről 24,6 százalékra csökkent. Éven túli futamidőre lekötött devizabetétből pedig csak néhány tízmilliárdnyit tartanak a pénzügyi szolgáltatóknál a háztartások: ezek június végén mindössze 1,7 százalékkal részesedtek a teljes állományból.
