Interjú | Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója szerint több szemeszterre 1,99 százalék maradhat a kamat

Történelmi mélyponton, 1,99 százalékon van a Diákhitel1 kamata, de kérdéses, hogy meddig maradhat ott.

Azt gondolom, egy kegyelmi állapotban vagyunk, jó néhány szemeszterre így maradhat a kamat. A diákhitel kamata három tényezőből tevődik össze, ebből a legfontosabb a forrásköltség. A Diákhitel Központ, szemben a közkeletű tévedéssel, nem állami forrásokkal gazdálkodik, hanem a piacról finanszírozza magát. Korábban kötvényeket bocsátottunk ki, jelenleg pedig uniós fejlesztési intézményektől és a Magyar Fejlesztési Banktól, valamint kereskedelmi bankoktól veszünk fel hiteleket. Idén ősszel például lejár egy ötvenmilliárd forintos, ötéves hitelünk, de a pénzpiaci helyzetnek köszönhetően a megújítás a tárgyalások szerint akár kedvezőbb kamatkondíciók mellett is történhet majd. A diákhitelkamatok másik összetevője a kockázati prémium, ez most gyakorlatilag nullán van, mivel a gazdasági növekedésnek, a béremelkedéseknek és persze az alacsonyabb kamatoknak köszönhetően 1 százalék köré csökkent a nem teljesítő hiteleink korábban sem túl magas aránya. A harmadik elem a működési költség, amelyben – bár a szervezet eddig is kellően áramvonalas volt – látok még mozgásteret. Ma már minden második diák a felsőoktatási Neptun rendszeren keresztül, Ügyfélkapu segítségével, elektronikusan igényli a diákhitelt, a személyes megjelenés nélküli digitális ügyintézés a munkaerőigényre is hatással lehet.

A fentiek okán akár újabb kamatcsökkentés is elképzelhető?

Nem zárom ki, ám követendőnek tartom a Diákhitel Központ eddigi gyakorlatát, amely szerint a kamatot érő hatásokat mindig porlasztva érvényesítettük. A legutóbbi, júliusi kamatdöntésünkkel a lélektani 2 százalék alá, a történelmi mélypontra csökkentettük a szabad felhasználású

Diákhitel1 kamatát. Meglehet, most is volt lehetőség néhány bázisponttal nagyobb csökkentésre, de igazgatóságunk a középtávú kamatcélokat figyelembe véve biztonsági döntést hozott. A 2 százalék alá csúszó hitelkamat egy olyan lélektani határon van, ahol már hívószóként működhet. A most betárolt tartalék pedig egy esetleges piaci kamatemelkedésnél lehetővé teszi, hogy a diákhitel kamata csak később kövesse a trendet. Ám hangsúlyozom, nem látni semmiféle drasztikus kamatemelkedésre esélyt a piacon. Ha pedig ez mégis bekövetkezne, nem szabad elfelejteni: hiteltermékeink egyedülálló előnye, hogy minden további költség nélkül, bármikor elő- és végtörleszthetők.

Valóban ennyire erős hívószó az alacsony kamat?

Ha azt vesszük, hogy idén júliusban 50 százalékkal többen igényelték a Diákhitel1-et, mint egy évvel korábban, akkor azt kell hogy mondjam, igen. De nem dőlhetünk hátra, van feladatunk e téren: a diákhitel indulásakor évente 50-60 ezren igényeltek támogatást, újdonság, a politikai közbeszéd része volt a konstrukció. Manapság kevésbé ismertek a diákhitelek előnyei, s ez vezet ahhoz, hogy vannak diákok, akik kereskedelmi banki folyószámlahitelből vagy épp a család által felvett személyi hitelből finanszírozzák a felsőoktatási éveik alatt felmerült költségeiket, s nem veszik igénybe a sokkal kisebb terhet jelentő, ráadásul fedezet és hitelbírálat nélküli hallgatói hiteleket. Az elmúlt években átlagosan tízezer új hiteligénylő fordult hozzánk (összesen több mint 170 ezer ügyfele van a Diákhitel Központnak), ám ennél bizonyosan többen szorulnának rá a támogatásra, még akkor is, ha egyértelműen jobb pénzügyi és gazdasági környezetben élünk, mint a 2000-es évek közepén. Az egyetemekről, főiskolákról a hallgatók 30 százaléka morzsolódik le az évek során, egy részük bizonyosan anyagi okok miatt nem folytatja a tanulmányait. A pótfelvételin a jellemzően önköltséges helyekre most felvett, csaknem hétezer hallgató 5-10 százaléka borítékolhatóan nem kezdi majd meg a tanulmányait, mert a lakhatási vagy tanulmányi költségek egy részét nem tudja finanszírozni. A kimutatások szerint a hallgatók mind nagyobb része vállal munkát a tanulmányai mellett, ám jellemzően nem a leendő szakmájában helyezkedik el, s bár a kereskedelemben, vendéglátóiparban is lehet munkatapasztalatot szerezni, fontos lenne, hogy a diákok a felsőoktatási évek alatt a tanulmányaikra tudjanak koncentrálni a verseny- és piacképes diploma megszerzése érdekében. Ehhez nyújthatnak segítséget a diákhitelek.

Meglehet, nem elegendő a havi hetvenezer forintos maximális hitelösszeg, hiszen például az albérleti árak is az egekbe szöktek…

Ha így lenne, akkor nem azt látnánk, hogy a hiteligénylőknek csak mintegy 80 százaléka igényel ötvenezer forint vagy afeletti támogatást. 2018. január 1-jétől emeltük fel a felvehető havi maximumösszeget ötvenezer forintról hetvenezer forintra. A tizenegy szemeszterre igényelhető 3,85 millió forint jókora segítség, s ne feledjük, hogy ha valaki külföldi egyetemen tanul, például Erasmus-ösztöndíjasként, akkor két szemeszteren keresztül havi száznegyvenezer forintot is igényelhet.

Sokak szerint befektetésnek sem rossz a Diákhitel1: ha valaki az 1,99 százalékon felvett hitelt szuperállampapírba fekteti, 3 százalékos nettó hozamot realizál öt év alatt az állam pénzén.

Ezt én nem kommentálnám, hiszen egyrészt folyamatosan változik mind a kamat-, mind az inflációs környezet, és az állampapírok hozama sem tekinthető állandónak, másrészt a felméréseink szerint a diákok 50 százaléka lakhatásra, 25 százalékuk tanulmányi és informatikai eszközökre költi a diákhitelt, és 25 százalékot fordítanak a napi megélhetés egyéb költségeire. Ugyancsak érdemes számolni azzal, hogy míg a korábbi években, a magasabb diákhitelkamatok idején a törvény által előírt, a jövedelem 4-6 százalékában meghatározott havi minimumtörlesztés mellett bizony nőhetett a tőketartozás, most az alacsony hitelkamatok és kamatmentes Diákhitel2 mellett ez nem lehetséges. Ez visszaköszön az említett rendkívül alacsony bedőlési mutatókban, de abban is, hogy az átlagos visszafizetési idő a korábbi nyolc-kilenc évről hét év alá csökkent.

Az egyetemek, főiskolák ma már megkérik az önköltséges képzés árát. Ennek ellenére a korábbi években nem tört át a kormány kamattámogatásának köszönhetően nullaszázalékos kamaton elérhető – igaz, csak a tanulmányi költség finanszírozására fordítható – Diákhitel2. Mi lehet ennek az oka?

Én ezt másképp látom, hiszen tavaly 34 százalékkal többen igényelték a Diákhitel2-t, mint 2017-ben, és az idén is folytatódik a bővülés – ma már minden negyedik önköltséges diák felveszi ezt a termékünket. Természetesen keressük az utat a felsőoktatási intézményekhez, hogy kvázi a beiratkozási csomag részeként ajánlják a lehetőséget, amely lényegében kockázatmentes, hiszen a megszerzett tudással elérhető magasabb bér mellett könnyebben kigazdálkodható a törlesztés. Fontos bemutatnunk azt is, hogy a diákhitel hangsúlyos eleme a kormány családtámogatási rendszerének, hiszen már a várandósság kilencvenedik napjától három évre kérhető az édesanya diákhitelének kamatmentessé tétele és a törlesztés felfüggesztése. A kormány döntése szerint, ha egy családban megszületik a második gyermek, akkor a hallgatói hitelek felét, a harmadik gyermek születésekor pedig a hitel 100 százalékát elengedjük. Ha azt vesszük, hogy egy orvosképzés önköltsége 14-15 millió forint is lehet, ez a kedvezmény hatalmasnak mondható. Mostanáig több mint 2500 édesanya élt ezzel a lehetőséggel, és szabadult meg így kétmilliárd forintnyi diákhitel-törlesztéstől.

Napirenden van a szakképzés átalakítása. Itt lehet szerepe a diákhitelnek?

Várjuk az átalakítás pontos elképzeléseit, szükség esetén a Diákhitel Központ természetesen kész nyitni a szakképzés és a felnőttképzés felé is. Az átképzések jellemzően önköltségesek, ráadásul a tanulás alatt az érintett sokszor kiesik a munkából, ez a helyzet egyértelműen egy diákhitelekhez hasonló termékért kiált.

A hagyományos diákhitel-konstrukcióknál újdonság a nyelvtanulási hitel. Terveznek még új termékeket?

A felméréseink szerint sok hallgatónak súlyos gondot okoz, hogy a jelenlegi feltételek mellett a hiteligénylés után az igényelt összeg első utalási időpontja október 15. lehet, miközben a beiratkozás, tanszervásárlás vagy akár az albérlet lekötéséhez szükséges kaució költsége már szeptemberben jelentkezik. Sokan épp ezért kénytelenek kereskedelmi banki hiteleket igényelni. Gondolkodunk egy olyan konstrukción – nevezzük gólyahitelnek –, amelyet közvetlenül a ponthatárok kihirdetését követően lehetne igénybe venni, s a későbbiekben a megítélt diákhitelből történne a törlesztése. De szeretnénk annak is megteremteni a lehetőségét, hogy a hitelüket egyszer már fennakadás nélkül visszafizetők a későbbiekben újra a Diákhitel Központ ügyfelei lehessenek – például a már említett átképzési hitelnél ez kifejezetten fontos lehet.