Egymás után döntötte meg negatív árfolyamrekordját a forint az euróval szemben az elmúlt napokban: kedden történetében először 332 forint fölé kúszott az európai fizetőeszközzel szemben, szerdán pedig volt olyan időszak, amikor ezer forintért három eurót sem adtak. A magyar valutának az utóbbi hetekben tapasztalható leértékelődésével párhuzamosan a tízéves hozama alig egy hónap alatt 1,55 százalékról 2,33 százalékra nőtt, a látványos kamatemelkedés azt jelzi, hogy csökken a kereslet a hazai referenciakötvény iránt. A külföldiek kezében levő forintállampapírok állománya pedig alig néhány nap alatt mintegy százmilliárd forinttal 4260 milliárd forintra csökkent, éppen akkor, amikor rekordgyenge szintre süllyedt a hazai valuta. „Az utóbbi napokban látható forintgyengülés inkább arra vezethető vissza, hogy a pénzügyminiszter és a jegybankelnök másképp látja a forintárfolyam és -stabilitás kérdését. Ez kissé sérülékenyebbé teszi a hazai pénznemet, de az Európai Központi Bank és a Federal Reserve lazító lépéseinek hatására az euró-forint kurzus visszacsoroghat a 325 forintos szint közelébe” – mondta lapunknak Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője. Szerint alapvetően a nemzetközi trendek hatnak a hazai kötvénypiacra, hiszen a magyar monetáris folyamatok összességében neutrálisak.
Nem lát szoros összefüggést a forint gyengülése és a tízéves magyar államkötvény hozamának emelkedése között Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője sem. A főként külföldi és intézményi befektetők körében kedvelt tízéves lejáratú papír augusztus közepén túlvettnek bizonyult az 1,6-1,7 százalékos hozamával, a 2 százalék fölé emelkedő hozamszintet mindkét szakember a korábbi trendhez való visszaigazodásként értékeli.
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők abban is egyetértenek, hogy a magyar hosszú lejáratú árszínvonala és hozama továbbra is kedvező, ezért hosszabb távon is vonzó alternatíva lehet a külföldi befektetők számára. Pálffy Gergely ezt azzal magyarázza, hogy a nyugati, például a német papírokkal szemben a hazai referenciakötvénynek egészséges felára van, s ez továbbra is erős tőkevonzó képességnek számít, ráadásul a hazai kötvénypiac mellett a forintot is megtámaszthatja.
Az erős makrogazdasági környezet mellett az adósságkezelő tovább csökkentené a devizarészarányt, amit lakossági állampapírral finanszírozna. Folyamatosan szűkülhet tehát az intézményi befektetők számára elérhető államkötvény-kibocsátás, ami pedig emelheti az árfolyamot, csökkenő hozamszintet eredményezve – véli Virovácz. Szerinte a referenciahozam 1,8–2,2 százalék közötti sávban mozoghat, de tartósan akár 1,8 százalék környékére is lemehet a tízéves hozama. A Raiffeisen szakértője azzal számol, hogy a referenciahozam a jelenlegi, 2–2,5 százalékos szinten stabilizálódhat a következő fél-egy évben.
Vélhetően a lakossági állampapírpiacon sem hoz jelentős átrendeződést a gyenge forint. Virovácz Péter szerint 4 százalék körüli inflációra lenne szükség ahhoz, hogy a lakosság a szuperállampapír felől az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír felé forduljon, de jelenleg sokkal rugalmasabb befektetési formát biztosít a MÁP+. A szuperkötvény népszerűsége miatt az egyéni befektetők elkezdtek kivonulni a kötvényalapokból, ami valamelyest átalakíthatja a keresletet. A lakossági állampapírpiacon a nagy lendület után idővel alacsonyabb szinten stabilizálódhat a helyzet, nem lehet azzal számolni, hogy folyamatosan önti majd a pénzét lakossági állampapírba a lakosság – véli az elemző.
