A múlt héten a hazai fizetőeszköz néhány napon belül többször is negatív árfolyamrekordot állított be az euróval szemben, a forint péntek délután érte el legújabb történelmi mélypontját, amikor az eurót 334,32 forinton jegyezték. Kecskeméti Istvánnak, az OTP Bank technikai elemzőjének véleménye szerint a holnapi kamatdöntésen várhatóan nem lesz változtatás, arra számít, hogy tovább gyengülhet a forint, és a túlvettség ellenére a 335,94-os
szint is elérhető lehet. Korrekció esetén a 328,13-os szint áttörése jelentene komolyabb vételi erőt, és változtathatná meg a gyengülő trendet a technikai elemző szerint.
Módos Dániel, az OTP elemzési szakértője hozzátette, hogy március óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a külső és a belső környezet között húzódó ellentét miatt adatvezérelt üzemmódban működik, azaz a döntéseit a beérkező adatok fényében hozza meg háromhavonta. Véleménye szerint az elmúlt néhány hónap alatt sokat tisztult a kép. Június óta az eurózóna növekedési kilátásai alacsonyan ragadtak, az inflációs várakozások pedig 1 százalék alatti szintre mérséklődtek, ezért az Európai Központi Bank (EKB) a szeptemberi kamatdöntő ülésen a vártnál is agresszívebb lazításba kezdett. Mindez a monetáris tanács mozgásterét is növeli. Hazai oldalról az a júliusi tetőzését követően csökkenésnek indult, a felfelé mutató kockázatok nem realizálódtak. Előretekintve az OTP becslései szerint a jegybank
3 százalékos célja körül horgonyozhat le az infláció. Emellett a növekedés az idei várt 4,8 százalékról 3,3 százalékra lassulhat 2020-ra. Végül pedig a szigorúbb fiskális politika, valamint a MÁP Plusz megtakarításösztönző és ingatlanpiacot hűtő hatása is nagyobb mozgásteret biztosít a jegybank számára – tette hozzá Módos.
A fenti tényezőket figyelembe véve az MNB a legutóbbi (augusztusi) közleményében már egy esetleges lazítás felé is nyitva hagyta a kaput. A jegybank elnöke a múlt héten egy cikkében arról írt, hogy – a megváltozott körülményeknek köszönhetően – tartósan nullaközeli kamatokra kell felkészülni a világban a jövőben is. A szigorítás vélhetőleg teljesen lekerült a napirendről, a lazításhoz azonban a külső és a belső környezetnek is rosszabbra kell fordulnia.
Európában a Markit feldolgozóipari és szolgáltató szektori beszerzésimenedzser-indexeinek (BMI) megjelenése adja majd az első impulzust a héten. Az OTP elemzői anyaga szerint az euróövezet növekedésének lassulása ugyan az év elején megállt, de a világgazdaság lassulása, a kereskedelmi háború negatív hatásai, valamint átmeneti tényezők miatt fennáll a veszélye, hogy az euróövezet növekedése tartósan alacsony szinten ragadhat. Módos Dániel szerint egészen 2022-ig 1 százalékhoz közeli növekedést várnak csupán az elemzők. Előretekintve a legfontosabb kérdés, hogy erről az alacsony pályáról képes lesz-e elrugaszkodni az euróövezet gazdasága, vagy sem. A harmadik negyedéves havi reálgazdasági adatok egyelőre pesszimizmusra adnak okot, de a várakozások szerint hosszú idő után némi javulás várható a német és a francia feldolgozóipari BMI-kben. A mutató alakulása azért is nagyon fontos, mert 2017 vége óta folyamatosan esik, és ezzel remekül jelezte előre az euróövezet lassulását 2018 elejétől kezdődően. Ráadásul a feldolgozóipar gyengélkedése volt az egyik ok az inflációs várakozások csökkenésén túl, amiért az Európai Központ Bank szeptemberben a vártnál is nagyobb monetáris lazításba kezdett. Mínusz 0,4 százalékról mínusz 0,5 százalékra csökkentette a betéti kamatokat, havi húszmilliárd euró értékben újraindította a kötvényvásárlási programját, valamint a bankoknak likviditást biztosító TLTRO-3 program feltételeit is kedvezőbbé tette.
Holnap a BMI-adatok fontossága ellenére az ENSZ Közgyűlésének 74. ülésszakára terelődhet a hangsúly, mivel újra kiélezheti a geopolitikai konfliktusokat. Jegybankári beszédből sem lesz hiány a héten, három amerikai, jelenleg is szavazó regionális jegybankelnök (Williams, Bullard és Evans) mellett két alkalommal is megszólal Mario Draghi.
Csütörtökön és pénteken az amerikai gazdasági adatokra figyelünk majd. Pénteken az amerikai háztartások bevételeit és fogyasztásait mérő PCE indexet közlik, amely a Federal Reserve által követett inflációs mutató. Az elemzői várakozások szerint a maginfláció ugorhatott meg augusztusban, megközelítve a jegybanki 2 százalékos célt. Szintén pénteken jelenik meg a tartós cikkek megrendelésállományának augusztusi statisztikája, amelyet minden bizonnyal lefelé torzít a Boeing eredménye. A repülőgépgyártó csak hat géprendelést kapott, szemben a júliusi 31 darabbal. Csütörtökön az amerikai utolsó revízióját is közlik, de nagy változásra már nem számítanak az elemzők.
Az eurót
péntek délután
334,32
forinton jegyezték
