Követeléskezelői törvényt sürget a Magyar Nemzeti Bank
Fogyasztóvédelmi szempontból is jelentős lépésnek értékeli a Magyar Nemzeti Bank, hogy emelkedik a hosszabb időre fixált új lakáshitelek aránya
– mondta Freisleben Vilmos, az MNB igazgatója a jegybank Fogyasztóvédelmi jelentésének bemutatásakor. Ugyanakkor továbbra is kockázatot jelent, hogy a korábban folyósított jelzáloghitelek közel 60 százaléka még mindig változó kamatozású, s tovább növeli a kockázatot, hogy a változó kamatozású kölcsönök több mint 60 százalékánál még tíz évnél hosszabb a hátralévő futamidő. Az MNB ajánlással segíti a fixesítést, ennek kapcsán a bankok januárig ajánlattal keresik meg az ügyfeleket, ám a döntés a szerződésmódosításról az ügyfélé. A jegybank szerint az első fixesítések már megtörténtek, Freisleben Vilmos pedig arról beszélt, hogy a bankokat megkeresve az érintettek kaphatnak olyan fixesített ajánlatot is, ahol a változás következtében nem vagy csak csekély mértékben emelkedik a törlesztőrészlet – például futamidő-hosszabbítással. Az MNB kiemelt feladata a nem teljesítő hitelek monitorozása. Az adatok szerint 2018 végére a 2013. évi állomány kétharmadára csökkent a nem teljesítő hitelek aránya. Az év végén a 109 379 késedelmes jelzáloghitel-szerződésből 29 952 volt a hitelintézeteknél, 79 572 pedig pénzügyi vállalkozásoknál. Ugyanakkor az, hogy a bankok könyveiben 70-ről 27 százalékra mérséklődött a nem teljesítő állomány, azt jelzi, hogy a követelések jelentős részét a pénzintézetek eladták külső követeléskezelőknek. Az MNB megítélése szerint ezen követelések esetében is tisztázni kell a fogyasztóvédelmi szabályokat, ezért a követeléskezelésre külön ajánlást adott ki. Freisleben Vilmos szerint a végleges megoldást a követeléskezelés törvényi szabályozása jelentheti.
A jegybank szerint a fair banki szabályozást a pénzintézetek jól átvették: az elmúlt évi ellenőrzéseken ugyan a 16 vizsgált intézményből 15-nél kisebb jogszabálysértést találtak, de ezek apróbb súlyúak voltak, amit a 13,65 milliós összesített bírság is jelez. Ráadásul a legtöbb esetben a pénzintézet korrigálta a hibát. Továbbra is gond a teljes hiteldíjmutatók feltüntetésének hiánya a hirdetésekben.
A következő időszak kockázatát jelenti a fintech cégek megjelenése. Freisleben Vilmos szerint e téren a a fogyasztóknak figyelniük kell arra, hogy milyen joghatóság alá tartozik az a szolgáltató, amellyel szerződnek, hiszen, ha probléma adódik egy határon átnyúló szolgáltatás miatt, az adott ország szerveihez kell fordulni a panasszal.
A biztosítási területen ismét találkozott az MNB állományátforgatással, általánosan pedig a kötelező tájékoztatás hiányosságait érzékelte: a jegybank szerint nem biztos, hogy megfelelő tájékoztatást kapnak az ügyfelek a szerződéskötések előtt a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál a kockázatokról. Gyakran hiányzik vagy nem megfelelő az igények pontos felmérése, és emiatt az ügyfél nem olyan terméket kap, amelyre valóban szüksége van. A biztosítási évfordulós tájékoztatásban gyakran hiányzik a szerződés esetleges felmondhatóságára vonatkozó információ, ezért az MNB a sablon szerinti értesítő levelek áttekintését is célul tűzte ki.
A jegybank szakértői a biztosításoknál is érzékelik a digitalizáció előretörését, s úgy látják, bármilyen jól paraméterezett az online igényfelmérés, az egyedi igények nehezen rögzíthetők. Ezzel összefüggésben az MNB által a lakásbiztosítási piacon nem megfelelőnek értékelt versenyt élénkíteni akaró minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások bevezetése kapcsán az a cél, hogy az új termékek ne pusztán az átlagdíj csökkentését, hanem a valós kockázatok jobb feltérképezését, az alulbiztosítottság csökkentését szolgálják.
