
Nagy dobásra készül a Mol a NIS megvétele után: három országot csövezne be és kötne össze az olajvállalat – „olyan helyzetbe kerülünk, amilyenben még soha nem voltunk!"
Majdani szerzeménye fejlesztését tervezi a Mol, mégpedig annyira előrehaladott állapotban, hogy arról bejelentés is született. A százhalombattai finomítót és az újvidéki logisztikai központot kötné össze egy termékvezetékkel. Erről azokban a hírekben lehetett olvasni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert idézve, amelyek szerint a Mol többségi hányadot vásárolna a szerbiai NIS társaságban. Vételi szándékát a lépéssel járó régióspozíció-erősödés és az ellátásbiztonság javulása miatt a magyar kormány is támogatja.

„Amint megszületik az első fontos megállapodás a Mol és a Gazpromnyefty között, azonnal felvesszük a kapcsolatot az OFAC-kal (a NIS szankcióinak kérdésével kapcsolatban — a szerk.) Washingtonban, és reméljük, hogy egy gyorsított folyamat részeként engedélyt kapunk. Ami az ezzel kapcsolatos diplomáciai feladatokat illeti, ezen is dolgozunk Amerikával” – reagált Dubravka Dedovic Handanovic miniszterrel közösen tartott konferenciáján arra a kérdésre, hogy a Mol a NIS hány százalékos tulajdonlásában érdekelt.
A Mol előtt azáltal nyílt meg a szerbiai lehetőség, hogy kénytelen a NIS-ből kiszállni annak két – együtt 53,15 százalékot ellenőrző – orosz tulajdonosa. Távozásuk nélkül ugyanis ellehetetlenül a szerbiai társaság működése, azon keresztül pedig egész Szerbia saját olajtermék-ellátása a NIS-t sújtó amerikai szankció miatt. A szankció Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt született az orosz Gazprom és leányvállalata, a Gazpromnyefty ellen. Feloldásáig a NIS nem kaphat olajat, bár pillanatnyilag épp a tilalom ideiglenes felfüggesztésének napjai telnek.
Szijártó Péter egyébként azt is bejelentette, hogy az első nagy lépés a NIS megvásárlása felé 15 napon belül várható.
A Molnak Magyarországon belül Csepelen, Komáromban, Százhalombattán, Pécsett, Szajolon és Tiszaújvárosban van logisztikai telephelye, míg külföldön inkább logisztikai irodákat működtet. Szerbiai logisztikai Mol-érdekeltséget nem találtunk, a NIS pancsovai finomítója területén lévő lehet az első. Illetve bérelhet is a Mol logisztikai központot Újvidéken. Ott ugyanis a DP World üzemeltet egy multimodális logisztikai központot és kikötőt a Duna partján. A NIS-nek van Újvidéken egy tíz éve bezárt finomítója is, hosszabb távon azzal is lehetnek tervei a Molnak.
Jól mutat együtt az összekötött három finomító
A magyar–szerb termékvezeték tervezett építésének a híre nem sokkal azután érkezett, hogy közzétették: a Mol összekötné a pozsonyi finomítót a százhalombattaival, szintén egy termékvezetékkel. A Mol többségi ellenőrzése alatti Slovnaft létesítményéből
- döntően gázolaj,
- kisebb mennyiségben benzin
- és más olajtermék
érkezik majd Magyarországra. A vezetékes import a jelenlegi vasúti és szerényebb tételt jelentő vízi szállítást váltaná ki.
„És itt nemcsak arról van szó, hogy új kőolajvezeték köti majd össze az országainkat, hanem egy új olajtermék-vezeték is épül, amely a Mol százhalombattai finomítóját és az újvidéki logisztikai központját fogja összekötni” – fejtette ki Szijjártó Péter ugyanott.
Tehát a Mol belépése tulajdonosként a szerb olajpiacra a NIS többségi tulajdonának megvásárlásával, illetve a magyar–szerb kőolajvezeték megépítése olyan előrelépés Közép-Európa, Szerbia, Magyarország és Szlovákia energiaellátásának biztonságában, amelynek nyomán olyan jó helyzetbe kerülünk, amilyenben még soha nem voltunk. És ezért támogatja a kormány a Mol vásárlási szándékát, és ezért kötünk kormányközi megállapodást a szerb kormánnyal
– húzta alá a külügyminiszter.
Akár kőolaj is tölthető a termékvezetékbe
Kérdés, mire használná a Mol a Százhalombatta–Pancsova termékvezetéket. Importálhat is rajta, mint majd a szlovákiaian is, gázolajból sosem elég. De akár össze is kötheti azt az algyői olajlelőhelyével, ahonnan szintén csövön utazik a kőolaj Százhalombattára. Konkrét információ nélkül azonban csak annyi biztos, ami el is hangzott a hírekben: a három finomító összekapcsolása mindenképpen stratégiai előny, javítja az ellátás biztonságát.



