Nincs tovább, elmentek a falig a németek: nem pénzelik tovább az ukránokat – „a jóléti államnak is megvannak a maga korlátai"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA német szövetségi kormány törvényjavaslata szerint az Ukrajnából 2025. április 1-je után érkezett menekültek a jövőben nem jogosultak a Bürgergeld (állampolgári alapjövedelem) teljes körű ellátására. Helyette az Asylbewerberleistungen (menekültügyi alapellátás) keretében kapnak támogatást – derül ki abból a javaslatból, amelyet Barbel Bas szociális miniszter a héten először terjesztett a Bundestag elé.
A szabályozás kizárólag az említett dátum után érkező új ukrán menekülteket érinti. Azok, akik 2025. április 1-je előtt érkeztek Németországba, és jelenleg Bürgergeldet kapnak, továbbra is megőrzik erre való jogosultságukat. Az átmeneti időszakban – akik a határidő után, de a törvény hatálybalépése előtt érkeztek, és már részesültek Bürgergeldben – legfeljebb három hónapig maradhatnak a korábbi rendszerben.
Egyedülálló felnőttek esetében a havi Bürgergeld összege eddig 563 euró volt. Az új rendszerben ez 455 euróra csökken – tehát havi mintegy 113 eurós, körülbelül 20 százalékos csökkenésről van szó. Mindkét ellátás fedezi a lakhatási és fűtési költségeket, azonban a személyes szükségletekre (étel, ruházat, egyéb napi kiadások) fordítható rész alacsonyabb lesz az új keretben.
Emellett az egészségügyi ellátás is korlátozottabbá válik: az érintettek csak az akut betegségekre, terhességre és néhány speciális esetre kiterjedő alapellátásban részesülnek, nem pedig a teljes törvényes egészségbiztosítási rendszer keretében. A javaslat a CDU/CSU–SPD koalíciós szerződés része. A kormány azzal indokolja, hogy ezzel egyenlő elbánást biztosít a menekültek között, csökkenti a szociális kiadásokat, valamint jelzi, hogy
a német szociális rendszernek is vannak határai.
A Bürgergeld teljes rendszere is átnevezésre kerül Grundsicherungsgeldre (új alapbiztosítási támogatás). Érdemes megemlíteni, hogy 2025. szeptember 30-án több mint 1,131 millió ukrán állampolgár élt Németországban – ez jóval meghaladja a háború előtti számot.
A legnagyobb beáramlás 2022-ben történt, azóta a növekedés üteme fokozatosan lassult. A törvényjavaslatot a Bundestagnak és a Bundesratnak még jóvá kell hagynia. A vita várhatóan folytatódik mind a fiskális, mind a humanitárius és integrációs szempontok miatt.
Zelenszkij a centit vágja: jön az IMF ítélete Ukrajnáról — megnyílhatnak a pénzcsapok, ezek a feltételek
Ukrajnának 125 737 500 különleges lehívási jog (SDR) összegű adósság egy részét kellett volna visszafizetnie. Ennek ellenére a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére februárban jóváhagyhat egy új, négyéves EFF finanszírozási programot Ukrajna számára, de ez elsősorban attól függ, hogy Ukrajna végrehajtja-e a korábban elfogadott intézkedéseket.
