Immár kilenc munkanapja tart a likviditásszűke az amerikai repo- (bankközi) piacon. Volt olyan nap, amikor már csak 10 százalékért lehetett egy napra (overnight) forráshoz jutni, ami az irányadó ráta négyszerese. Az amerikai jegybank kedden 75 milliárd dollár értékű technikai repóműveletet vezetett be, ezt szerdán 100 milliárd dollárra emelték, és a kéthetes limitet is 60 milliárd dollárra növelték a korábbi 30 milliárdról. A jegybank célja az, hogy az intézményi pénzállomány szabályozására szolgáló piacot annyi készpénzzel árassza el, hogy a kereskedők számára is világos legyen: vissza kell térni a normalitáshoz, az irányadó kamatszinthez.
Miért alakult ki ez a helyzet, és hogyan kezelhető? Akad olyan elemző, aki szerint a Federal Reserve (Fed) elérte a rendelkezésre álló tartalékok alsó határát, mások szerint a banki szabályozásokban rejlik a valódi magyarázat. A Bloomberg kolumnistája, Brian Chappatta szerint az egyre növekvő költségvetési hiány áll a folyamat mögött, és a hitelező intézmények azok, amelyek ezt finanszírozzák. A Fed ugyanis 2017 végétől idén júliusig folyamatosan csökkentette a mérlegét, és ez pontosan egybeesett azzal az időszakkal, amikor a Pénzügyminisztérium elkezdte megnövelni havi aukcióinak méretét, hogy fedezze az egyre növekvő költségvetési hiányt.
Akárhogy is, a helyzet tarthatatlanná vált a J. P. Morgan vezető elemzője, Michael Feroli szerint is, aki kiadta a jelszót: „Ne hívjuk ezt QE-nek.” Azaz ne értékeljük monetáris lazításként a Fed várható reakcióját a repokrízisre, amikor jó eséllyel ismét likviditással önti el a bankközi piacot, hogy stabilizálja.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
