Nyugodtabb vizekre eveznek a befektetők

Nincsenek könnyű helyzetben azok a befektetők, akik biztonságban szeretnék tudni megtakarításaikat, a romló gazdasági kilátások és a növekvő piaci kockázatok mellett az olyan gazdasági-politikai bizonytalanságok is fenyegetést jelentenek a portfóliókra, mint a megállapodás nélküli Brexit vagy az Egyesült Államok és Kína közötti, hol felerősödő, hol mérséklődni látszó kereskedelmi konfliktus. A szaúdi olajlétesítmények elleni, múlt heti dróntámadás – amely az ország napi kitermelésének felét és a globális napi kőolaj-felhozatal 5 százalékát érintette – szintén a gazdasági környezet törékenységét bizonyítja. A befektetési piac növekvő kockázataira figyelmeztet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) közel­múltban közzétett tanulmánya is, amely szerint a geopolitikai feszültségek, ellaposodó hozamgörbék és alacsonyabb növekedési kilátások mellett a befektetési eszközök fundamentumoktól elrugaszkodó, irreálisan magas árazása miatt továbbra is kiemelkedő kockázatok leselkednek az értékpapírpiacokon befektetni vágyókra. Egy megállapodás nélküli Brexit és a gyengülő gazdasági fundamentumok pedig tovább növelhetik a piaci rizikót az év második felében, ezért a hatóság a vagyonkezelés területén a kockázatok növekedésére számít. A Sentix piaci hangulatindexe is fokozódó pesszimizmusról árulkodik az intézményi és a magánbefektetők körében egyaránt, ráadásul a jelenlegi kilátásoknál jóval borúsabb a következő tízéves időszak megítélése, ami a magas értékeltségű eszközök és a gazdasági bizonytalanságok számlájára írható az ESMA szerint. Az amerikai tőzsde első számú kockázati mutatója, a piac volatilitására vonatkozó várakozásokat tükröző, úgynevezett félelemindex, a VIX értéke augusztusban többször is 20 pont felett járt, ami szintén a befektetők nyugtalanságát jelzi. Az európai befektetők kockázatkerülőbbé válását mutatja a befektetési alapok vagyonszerkezetének változása is, a részvényalapoktól egyértelműen a biztonságosabbnak tekintett kötvényalapok felé fordultak 2019 első felében. Az euró­pai alapok nettó vagyona 28 milliárd euróval nőtt ebben a periódusban, a részvényalapú portfóliókból 54 milliárd eurónyi forrás áramlott ki, ez nyolc éve a legnagyobb tőkekivonás. A kötvényalapokba ezzel szemben tetemes, százmilliárd eurós pluszforrás érkezett a pénzüket biztonságosabb helyen kamatoztatni kívánó megtakarítóktól. Hasonló trendek érvényesülnek az Egyesült Államokban is, ahol augusztus végéig 204 milliárd dollár távozott a részvényalapokból, míg az alacsony kockázatú pénzpiaci alapok vagyona 360 milliárd dollárral gyarapodott. Itthon a teljes alapkezelői szegmens súlya csökkent az év során, ebben számottevő szerepe van a jelenlegi piaci környezetben alacsony kockázat mellett kedvező hozamot kínáló MÁP Plusz júniusi bevezetésének. A BAMOSZ adatai szerint nyáron 264 milliárd forintnyi tőkét vontak ki a befektetési alapokból. A kötvényalapú befektetésekből 80 milliárdot, a még mindig legnépszerűbbnek számító, a teljes, 6170 milliárdos alapkezelői vagyon negyedét adó ingatlanalapok pedig csaknem 140 milliárd forintnyi tőkét veszítettek június eleje és augusztus vége között. A hazai megtakarításokban lényegesen kisebb súlyú részvényalapokból négymilliárd forintot váltottak vissza a befektetők. A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint a háztartások állampapír- és részvényállománya is folyamatosan nőtt év eleje óta, a befektetési alapok vagyona azonban mérséklődést mutat. Az államkötvény-állományukat – főként a MÁP Plusz hatására – bő ezermilliárd forinttal növelték a magánbefektetők, így július végén már csaknem hétezermilliárd forintot tartottak államkötvényben. Befektetési jegyekből kevesebb mint négyezermilliárd forintja, részvényekből pedig összesen 750 milliárd forintja volt a lakosságnak július végén. Az utóbbi a folyamatos bővülés ellenére sem éri el a 7 százalékot a megtakarításokban, miközben a kötvények 60 százalékban, a befektetési jegyek pedig egyharmados arányban szerepelnek a háztartások portfóliójában. A hazai lakosság tehát továbbra is a konzervatív, kockázatkerülő megtakarítást részesíti előnyben.