A forint esésével euróban számolva egyre olcsóbb a magyar részvénypiac
Az elmúlt időszakban több alkalommal döntött rekordot az euró-forint jegyzés, ez pedig azt is jelenti, hogy az alacsonyabb euróárfolyamon forintot vásárló külföldi befektetők részvényportfóliója forintban számolva folyamatosan veszít az értékéből. A blue chipek egyébként sem remekelnek, csupán az OTP árfolyama magasabb, mint az év elején, de euróban számolva a bankpapír is csak
7 százalékos hozamot produkált.
A BUX mindössze 1,5 százalékkal került feljebb az év kezdete óta, miközben a meghatározó amerikai részvényindexek 15-20 százalékkal erősödtek, és a nyugat-európai piacokon is nagyrészt két számjegyű emelkedést jeleznek a tőzsdemutatók.
A hazai fizetőeszköz ugyanebben az időszakban csaknem 5 százalékkal gyengült az euróval szemben, a forint nyár óta tartó mélyrepülése így a hazai részvények iránt érdeklődő devizában vásárlók befektetését is leértékeli. A külföldi intézményi és egyéni befektetők tehát még a hazai megtakarítóknál is rosszabb hozamokat érhettek el a papírjaikkal. A magyar tőzsde alulteljesítése mellett a forint alacsony jegyzése sem segíti a pesti börze talpra állását. A hazai pénznem leértékelődése ugyanakkor nem döntő tényező a külföldi befektetőknél a lapunknak nyilatkozó elemzők szerint.
„Valamennyit nyom a latban a forintgyengülés is, de a külföldi intézményi befektetők számára sokkal fontosabb szempont az a világgazdasági lassulás okán tapasztalható piaci izgatottság, amely miatt inkább a biztonságosabb eszközöket keresik” – mondta a Világgazdaságnak Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője. A szakértő szerint recessziós aggodalmak nélkül vélhetően a forintgyengülés dacára is aktívabbak lennének a külföldiek a hazai piacon. Az október ráadásul historikusan is rendkívül volatilisnek számít a tőkepiacokon, így nem érdemes ettől a hónaptól várni a külföldi befektetők megérkezését – véli Blahó.
Szintén nem a forintgyengülésben látja a magyar részvénypiac relatív gyenge teljesítményét Nagy András, az Erste részvényelemzője. A hazai fizetőeszköz leértékelődése ugyanis mintegy három hónapja tart, míg a BUX és vele együtt a hazai részvények többsége az idei év egészében gyengélkedik. Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt három hónapban éppen a Richtertől láthattuk az egyik legnegatívabb árfolyam-teljesítményt, annak ellenére, hogy a gyógyszercég árbevételének 90 százaléka exportból származik, tehát számára a forintgyengülés pozitív – hangsúlyozta az Erste szakértője.
A globálisan tapasztalható kockázatkerülés mellett Nagy András szerint nem kedvez a hazai tőzsdének, hogy mostanra a fair árazásuk környékére kerülhettek vissza a magyar részvények. A jelentős felértékelődési potenciál eltűnése is okozhatta, hogy csökkent a befektetői érdeklődés a magyar részvények iránt, ami a Budapesti Értéktőzsde átlagon aluli forgalmában is megmutatkozik.
Ráadásul az FTSE Russell indexszolgáltató a múlt héten fejlődő piaccá minősítette fel Romániát, a bukaresti tőzsde így a csehvel és a magyarral egy kategóriába kerül. Blahó Levente szerint ennek kisebb elszívó hatása lehet, de nincs arról szó, hogy Romániával versenyeznének a hazai részvények. Az intézményi befektetők ugyanis szeretik a teljes közép-európai régiót egyben kezelni, mivel ez a piac túl kicsi ahhoz, hogy országonként, egyedileg foglalkozzanak vele.
Az Ersténél úgy látják, hogy a jelenlegi devizaszinteken már nem ördögtől való forinterősödésre számítani, a külföldi befektetők részéről így logikus lépés lehet magyar részvényeket vásárolni, hiszen a hazai pénznem visszaerősödésével a részvényvételen és a devizaerősödésen keresztül is profitálhatnak.
