A magyar állampolgár szorong a jövőtől
– mondta Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség (ÖPOSZ) elnöke a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Felelősen a jövőnkről!” című konferenciáján. Az NRC közvéleménykutató-céggel készített felméréseikben arra jutottak, hogy a magyar állampolgárok keveset gyűjtenek, keveset tesznek félre, illetve a „majd csak lesz valahogy” gondolat uralkodik a válaszadók között.
Kevesen bíznak abban, hogy nem lesznek anyagi nehézségeik nyugdíjas korukban.
Ráadásul ez egy ördögi kör, ugyanis minél kevesebb jövedelme van valakinek, annál inkább fél a jövőtől – és mivel kevesebb jövedelmük is van, kevesebbet is tesznek félre.
A megtakarítási célok ranglistáját a váratlan kiadásokra, élethelyzetre félretett megtakarítások vezetik, majd azt követi a gyermekkel, egészséggel kapcsolatosan felmerülő költségekre való felkészülés.
Fotó: Kallus György
Öt évvel ezelőtt a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy félretesz a nyugdíjas éveire, míg ma ez az arány már 57 százalék, ugyanakkor Kravalik Gábor szerint ez még mindig kevés. Hozzátette, hogy akik nem tesznek félre, azok többsége azért nem teszi meg, mert egyszerűen nincs rá pénze. „Viszont hozzáteszik, hogyha lenne, vagy kapna rá támogatást, ösztönzést, félretennének. Ráadásul minden második ember úgy érzi, hogy már elkésett ezzel” – emelte ki.
Összességében a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy van kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása. „Az aktív lakosság kétharmada tehát arra alapoz, hogy az állam fogja eltartani nyugdíjas éveiben” – hangsúlyozta az ÖPOSZ elnöke. A szövetség felméréséből az is kiderült, hogy amit igazán akarnak a megkérdezettek, hogy a nyugdíj terhét valaki vegye le a vállukról. Úgy vélik, hogy a nyugdíjas évekre való felkészüléshez további külső ösztönzőre van szükségük, legyen az állami vagy munkáltatói segítség.
