Öngondoskodás akár a pályakezdéstől
Az MNB kiemelt céljának tartja az öngondoskodás erősítését, hiszen számos tanulmány mutatja, hogy 2040-től a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik, mivel csökken a keresőképes korú lakosság, és nem lesz mód egyre hosszabb életű honfitársaink eltartására. A különböző számítások szerint 2040-ben száz keresőre 37–42 65 évnél idősebb jut, és ez az arány 2060-ra 57–69-re nő. A fentiek okán a jegybank szélesíteni szeretné az öngondoskodók arányát: korábban megfogalmazott célja szerint az életbiztosítások és az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal rendelkezők számát a gazdaságilag aktív népesség 80 százalékára szeretnék emelni a 2015-ös mélypontnak számító 53 százalékos arányról – ehhez egymillió új öngondoskodóra lenne szükség 2026-ig.
Egyrészt a meglévő megtakarításokon belül is erősíteni kell az öngondoskodási célú megtakarítások arányát. Önmagában kedvező hír, hogy a magyar állampolgárok bruttó megtakarításai a bruttó nemzeti terméknek (GDP) már a 115,2 százalékára rúgnak, ami a legmagasabb arány a visegrádi országok között.
A nyugdíjbiztosítások viszonylag friss szereplők, ugyanakkor a termék jelentős sikereket tudhat maga mögött, hiszen öt évvel az indulásuk után már 323 ezer szerződést kezelnek a biztosítók, és ami még ennél is plasztikusabb adat: az ügyfelek az idei első fél évben már 43 milliárd forintot fizettek be, ami csak kismértékben marad el a sokkal hosszabb múltra visszatekintő, ráadásul elvben 1,122 millió szerződést kezelő pénztári szektortól.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatják
