Reális a 335 körüli euró-forint érték

Hogyan értékeli a forint elmúlt hónapokban mutatott volatilitását, gyengülését?

Kisebb, nyitott gazdaságok esetén, mint amilyen Magyarországé is, a rugalmas árfolyamrendszer segítheti a külső sokkokhoz való alkalmazkodást. A válságot követően leépülő fedezetlen lakossági és a kkv-devizahitelek, valamint a mérséklődő devizakitettség az államadósságon belül növeli a mozgásteret abban, hogy az árfolyam egyfajta automatikus stabilizátorként működhessen. A jelenlegi helyzetben a forintárfolyam tompíthatja a gyengébb külső keresletet és a magas belföldi bérdinamikából adódó esetleges kedvezőtlen versenyképességi hatásokat.

Ad-e okot aggodalomra a deviza gyengülése, növeli-e az inflációt?

A gyengébb árfolyam inflációs hatása az elmúlt hónapok beérkező adatai szerint mérsékelt maradt, mivel az eurózónában mélyülő feldolgozóipari recesszió visszafogta az importált termékek árait. A teljes árfolyamhatás azonban inkább csak négy-öt negyedéves horizonton értékelhető, ezért az inflációs kockázatokat érdemes továbbra is óvatosan kezelni. Stabilitási szempontból természetesen továbbra is számít az árfolyam leértékelődésének üteme. Bár a forint az utóbbi időszakban alulteljesített a régió devizáihoz képest, egy 3-4 százalékos nominális leértékelődés 12 hónapos horizonton nem nevezhető stabilitási kockázatokat felvető, kiugró mértékű volatilitásnak.

Mi áll a leértékelődés hátterében, mely faktorokat emelné ki?

Az Egyesült Államok és Kína közötti, mélyülő kereskedelmi háború környezetében felértékelődő dollárárfolyam meghatározó tényező a leértékelődési nyomás erősödésében, ez globálisan jellemezte a feltörekvő piaci devizákat, amelyek közül a forint rendelkezik az egyik legnegatívabb reálkamattal. A nullaközeli rövid futamidejű forintkamatok mellett olcsó a forint elleni short pozíciók finanszírozása. Ezeknek a pozícióknak a nagy része spekulatív jellegű ugyan, de számottevő részük például a portfóliójukban hosszú távon forint államkötvényeket tartó külföldi befektetési alapok forintárfolyam-kitettségét fedezi. Az elmúlt időszakban az inflációs alapmutatók mérséklődésével párhuzamosan kiárazódtak a kamatemelési várakozások, ez szintén hozzájárulhatott a forintra nehezedő leértékelődési nyomáshoz. Bár a folyó fizetési mérlegünk többletének eltűnése strukturális szempontból kevésbé látszik támogatónak a forintárfolyam szempontjából, ám ha figyelembe vesszük, hogy az import növekedésében fontos szerepe van a külföldi működőtőke-beáramlással finanszírozott vállalati beruházási keresletnek, akkor reálgazdasági szempontból továbbra is az árfolyam stabilitását támogató összképet kapunk.

Hogyan jelzik előre a forint árfolyamát? Alul- vagy felülértékeltnek tekinthető a hazai deviza, mire számítanak a közeljövőben?

Árfolyam-előrejelző modellünkben számos globális tényező szerepet kap, mint a fejlett piaci kamatok, az euró-dollár keresztárfolyam, nyersanyagárak, strukturális külső egyenleg, valamint technikai tényezők. A rövid távú piaci volatilitás prognosztizálása helyett ezek a modellek inkább egy meghatározott horizonton várható, átlagos árfolyamra adnak nem kötelező erejű előrejelzést. A felsorolt szempontok alapján arra számítunk, hogy a forint euróval szemben jegyzett árfolyamának átlaga 335 körül lehet a következő 6–12 hónapos időszakban.

Mely külső és belső kockázati tényezők gyakorolják majd a legnagyobb hatást a forintra a következő 6–12 hónapban?

A külső tényezők közül kiemelném az USA által az európai autóimportra belengetett védővámok emelésének kockázatát, a dollár árfolyamának és az új EKB-vezetőség által diktált monetáris politikának az alakulását. Ami a belföldi tényezőket illeti, az MNB várhatóan továbbra is hatékonyan menedzselheti a likviditási folyamatokat az FX swap eszközén keresztül. A belföldi tényezők alapján nem számítunk nagyobb árfolyamsokkra a magasan maradó lakossági megtakarítások és a némileg megszorítóbbá váló költségvetési pozíciókat figyelembe véve.