Azeri olajmezővel gyarapodott a Mol

A Mol csoport birtokába kerül az Azeri–Chirag–Gunashli (ACG) olajmező 9,57 százalékos, illetve a Baki–Tbiliszi–Ceyhan (BTC) vezeték 8,9 százalékos részesedése a Chevron Global Venturesszel és a Chevron BTC Pipeline-nal tegnap megkötött szerződés értelmében. A BTC csővezeték a Földközi-tenger partján található Ceyhant köti össze az ACG mezővel. A megállapodás értéke 1,57 milliárd dollár, ami a tranzakció zárásakor – várhatóan 2020 második felében – még módosulhat, igaz, a Mol szerint elhanyagolható mértékben.

Az ACG üzemeltetője a brit BP, az olajmező termelése tavaly napi átlagban 584 ezer hordó volt. A BP becslése szerint a kitermelhető szénhidrogénvagyon 3 milliárd hordó lehet. A Mol termelési terveivel kapcsolatban elemzők korábban némileg szkeptikus véleményt fogalmaztak meg, mivel a társaság átlagos napi termelése a harmadik negyedévben már csak napi 107,5 ezer hordó olajegyenértéket ért el, megközelítve a 2017-es átlagot, igaz, az első kilenc hónapra vonatkozó, napi átlagos 112 ezer hordó olajegyenértékes termelés továbbra is meghaladja az éves célkitűzést. A hosszabb távú kilátások a Mol interpretációjában is csökkentő termelést jeleznek. Az ACG mező bevonásával most nagyságrendileg napi 20 ezer hordóval nőhet a Molra eső termelés, ami csaknem 20 százalékos növekedésnek felel meg.

Pletser Tamás, az Este Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője szerint a tranzakció megfelel a Mol azon elvárásának, hogy Oroszországban és a FÁK-régióban hordónként 4 dolláros szinten vásároljon olajkészletet. A vállalat egy viszonylag öreg, már teljesen kifejlesztett olajmezőben szerez most részesedést, amely nagy hozzáadott értéket nem képvisel, így a Molnak sem hoz komolyabb értéknövekedést – vélekedett az Erste szakembere.

A KBC Equitas szerint viszont az olajmező viszonylag alacsony költségszinttel dolgozik, így alacsonyabb árkörnyezetben is nyereségesen tud működni, ezzel pedig jelentősen hozzájárulhat a Mol csoport EBITDA-jának és cash flow-jának bővüléséhez. Az azeri mező az elemzőház szerint a már meglévő mezőkhöz hasonló profitabilitás mellett 60-70 milliárd forinttal járulhat hozzá a kutatás-termelési üzletág EBITDA-jához, ami közel 8-9 százalékot adhat hozzá a Mol teljes tisztított CSS EBITDA-jához.

Pletser Tamás szerint a most bejelentett üzlet előnyét inkább az adja, hogy a társaság eddigi nagyon erőteljes finomítói túlsúlya kissé mérséklődik a kitermelés javára. A cég tevékenysége ezáltal valamelyest kiegyensúlyozottabbá válhat, csökkentve annak veszélyét, hogy egy esetleges nagyobb olajár-emelkedés és finomítóimarzs-csökkenés esetén szűküljön a Mol nyeresége. A társaság a plusz termelőkapacitással és főleg azzal, hogy készletállományát lényegében megduplázza, még egy ilyen kedvezőtlen forgatókönyv esetén is megőrizheti a profitabilitását, az akvizíció ezért elsősorban a portfólió kiegyensúlyozását szolgálhatja – hangsúlyozza az elemző.

Gyöngy-Kovács Nóra arra világított rá, hogy a Mol a tranzakciót a meglévő likviditásából tudja fedezni, az a korábbi osztalékfizetési terveit nem befolyásolja. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője hozzátette, hogy a Mol régóta tervez akvizíciókat olajtartalékai pótlására, és az ár a várt alatt alakult, így a hír kedvezően befolyásolhatja a részvény árfolyamát, amely a hírre 3,2 százalékkal, 3004 forintra erősödött tegnap.