Idén elég lehetett, jövőre viszont már kevés lesz a buy-and-hold stratégia
Mintegy 25 százalékkal emelkedtek idén a vezető amerikai indexek, vagy éppen a frankfurti DAX, az egyedi részvények között pedig például az OTP még ennél is nagyobb hozamot biztosított az év elejétől számítva. Mennyire sikerült a trendeket kihasználniuk az OTP Bank lakossági ügyfeleinek?
Néhány kivételtől eltekintve mindenki jól járt, aki részvényekbe fektetett. A magánbefektetői ügyfélkörünk egy része a kisebb kapitalizációjú hazai részvények kereskedésében is aktív, ezen papírok mindkét irányban jókora mozgásokat produkáltak. Érdemes volt devizában is diverzifikálni a részvényportfóliót, sok ügyfelünk meg is tette ezt, hiszen a forint gyengülésével a külföldi részvényeiken devizaárfolyam-nyereség is keletkezett.
Melyik külföldi piacokat kedvelik
a lakossági befektetők?
Alapvetően az amerikai blue chipekkel és a német részvényekkel kereskednek. Nagyobb kitekintés ritka, a többségük például az ázsiai piacokat is egzotikusnak és egyúttal kerülendőnek tartja. Vannak persze ázsiai országokhoz köthető egyedi részvénysztorik, tipikusan ilyen az Alibaba, amely az amerikai tőzsdéken is elérhető (ADR-ek formájában). Az Egyesült Államok részvénypiaci kínálatából egyértelműen a FAANG-papírokat (Facebook, Amazon, Apple, Netflix és Google) favorizálják a hazai magánbefektetők, legalábbis az OTP ügyfelei.
A magánbefektetők mely kisebb és közepes kapitalizációjú hazai részvényekkel kereskednek előszeretettel?
Egy kisebb hányaduk kifejezetten szívesen kereskedik az akár extrém volatilitással forgó papírokkal, gondolhatunk itt az Est Media- vagy épp a Nutex-részvényekre. Ezeket a mi elemzőink nem követik, így ajánlást sem fogalmazunk meg. Emellett az látható, hogy a BÉT elemzői programjának kifejezetten pozitív a fogadtatása, ebből a kisbefektetők számának a növekedésére következtetünk.
Ez a kör egész évben aktív?
Esetükben is érzékelhető a szezonalitás, az aktivitásuk májusban csökken, és jellemzően ősszel térnek vissza a piacokra. Mindez az árfolyamok alakulásában nem feltétlenül követhető nyomon, de a részvénypiac hazai forgalmán egyértelműen meglátszik.
Az egyéni befektetők számos ajánlattal találkoznak arra vonatkozóan, hogyan csökkenthetik
a kereskedési költségeiket a külföldi piacokon. Mi szól a hagyományos értelemben vett ügyfél-bróker kapcsolat mellett?
Igen erős maradt az árverseny, a piacon találkozhatunk akár nulla kereskedési költséget kínáló ajánlatokkal is. Tapasztalataink szerint azonban a hazai befektetők inkább elkerülik az extrém olcsó szolgáltatókat és ajánlatokat. Ügyfeleink egy része továbbra is igényli a kollégáink által biztosított személyes kiszolgálást, továbbá a biztonság és a stabilitás legalább annyira fontos számukra, mint a kereskedési díjak. Természetesen mindemellett az online kereskedési platform használata évről évre egyre népszerűbb.
Kiemelhető néhány kifejezetten eredményes trade?
A devizapiacon aktív ügyfeleink közül sokan megvették a gyengülőforint-trendben az ismétlődő korrekciókat, aki az euró-forint devizapár emelkedésére játszott, annak több alkalommal jó beszállópont volt a száznapos mozgóátlag. Érdekes volt megfigyelni annak a zónának a folyamatos eltolódását, ahol a befektetők az euró-forint mozgást várják, ez a sáv jelenleg 328–336 forint között húzódik. Az ősz egyik nagy részvénypiaci sztorija a Richteré, végre sokan felismerték, hogy túl nyomott árazáshoz vezetett a gyógyszergyártótól az elmúlt években érkező negatív hírfolyam. De természetesen jól teljesítettek az indexkövető ETF-ek és a részvénypiaci alapok is.
A lakossági befektetők körében népszerű a tőkeáttételes kereskedés és a daytrade?
A többség jellemzően közép- és hosszú távú megtakarításait igyekszik növelni a tőkepiacon. A lakossági befektetők egy kisebb része viszont napi rendszerességgel kereskedik, folyamatosan tájékozódik, olvassa a híreket, elemzéseket, rájuk szinte már szakmai befektetőként tekinthetünk.
Ami idén biztos melléfogásnak tűnt, az az egyedi részvények shortolása, pedig továbbra is vannak olyan kockázatok a piacokon, amelyek árfolyamesést okozhatnának.
A jelek szerint még egy ideig tart a rekordalacsony kamatok és a bőséges likviditás időszaka, ami egyértelműen a részvénypiacok emelkedését támogatja. Holott a globális növekedési kilátások egyáltalán nem derűsek, sőt. Érdekes a gazdasági növekedés szerkezetének átalakulása is: a szolgáltatások jól teljesítenek, míg a feldolgozóipar vagy az autóipar gondokkal küzd. Kíváncsian várjuk, hogyan oldódik fel ez a szokatlan kettősség. Ugyanakkor a részvénypiacok esésére játszó stratégiák is sikeresek lehettek volna (ha nincs a pénzbőség), hiszen kockázati tényezőből volt bőven, Brexit, kereskedelmi háború, globális lassulás, az olasz kötvényhozamok év eleji megugrása, az amerikai hozamgörbe ideiglenes inverzzé válása, de mindezek ellenére a long pozíciók voltak idén eredményesek.
Milyen a Magyar Állampapír Plusz hatása a kisbefektetői körben?
Megkerülhetetlen a MÁP Plusz, szinte valamennyien tartanak a portfóliójukban kisebb-nagyobb mértékben. Az új állampapír egyik pozitív hozadéka, hogy többeket ez a termék vett rá, hogy megtakarításokban gondolkodjanak. Sokan azért keresik a MÁP Pluszt, mert azt látják, hogy kockázatosabb eszközökkel sem biztos, hogy az általa kínált közel 5 százaléknál magasabb hozam érhető el.
Milyen volumenben kereskednek általában a lakossági ügyfelek?
Ezen a téren abszolút vegyes a kép, és a szórás is nagy. Jó hír, hogy a lakossági megtakarítások bővülésével a pénzügyi vagyon egy része megjelenhet a tőkepiacon is. Azt gondolom ugyanakkor, hogy a lakossági részvényvagyon markáns növekedése és a hazai tőzsdei forgalom általában vett emelkedése egyelőre várat magára.
Az idén látott csúcshozamok megismétlődhetnek-e jövőre? Mit gondol, jöhet egy újabb 25 százalékos emelkedés az S&P 500-as indexben?
Kisebb esélyt látok ennek a megismétlődésére. Kína és az Egyesült Államok között megszületett egy részleges megállapodás, ami újabb lendületet adott a tőzsdéknek, és a reálgazdaságban is éreztetheti pozitív hatását. Ugyanakkor a kereskedelmi háború alakulása továbbra is izgalmas lehet, hiszen egyik fél sem érdekelt a probléma teljes körű megoldásában, de a további eszkalálódásban sem. Az Egyesült Államokban választási év következik, Donald Trump elnök pedig kínosan ügyel a részvénypiacok úgymond karbantartására. Kína pedig a gazdasága lassuló trendje miatt lehet óvatos a tárgyalássorozatban. Egyes eszközök azonban már a túlározottság jeleit mutatják, így jó eséllyel visszatér a volatilitás a tőkepiacokra. A buy-and-hold stratégia már kevésbé lehet jó választás a befektetők részéről, biztosan nem lesz elég egy szélesebb részvénypiaci bázist lefedve felépíteni egy portfóliót. Azt azonban még nem tudni, hogy ha bekövetkezik egy jelentősebb esés, mi lehet, ami kiváltja.
Az S&P 500-as tőzsdeindex 25 százalékos emelkedése aligha ismétlődhet meg
