Óriási ugrással reagáltak a főbb ázsiai indexek az amerikai–kínai kereskedelmi megállapodás hírére. Holott a vezető ázsiai tőzsdék zárásakor még csak annyit lehetett tudni, hogy elvben megvan az egyezség, de a hivatalos bejelentést még csak sejteni lehetett. A Shanghai index 1,7 százalékkal emelkedett, a Hang Seng 2,1 százalékkal ralizott, a vezető japán tőzsdeindex még nagyobbat – 2,6 százalékot – ugrott. A kockázatos eszközökre újra rátaláló befektetők a devizapiacokat is megmozgatták, az euró-dollár árfolyam áttörte a kétszáz napos mozgóátlagot, az 1,11-os szintről 1,12-ig repült, majd az amerikai börzék nyitásakor visszarendeződött a kiindulópontjára. Kedvezett a forintnak is a kockázatkeresés visszatérte, de drágult a kőolaj is, a WTI 60 dollár közelébe emelkedett, a félelemindexként ismert VIX pedig éves mélypontjára, 12,6-re zuhant (7,5 százalékos az esés). A fejlődő részvénypiacokon is általános volt az optimizmus, a BUX új történelmi rekordon – 45 760 ponton – zárt, 0,8 százalékos napi emelkedéssel felülteljesítette a régiós társakat.
A londoni tőzsdét és a font árfolyamát az előrehozott választások eredménye mozgatta. Jelentősen megugrott a brit piacon érdekelt vállalatok részvényeit tartalmazó FTSE 250 index, miután a Boris Johnson vezette konzervatívok meggyőző többséget szereztek az alsóházban, ami azt jelenti, hogy – legalábbis egy évre – elhárult a rendezetlen Brexit veszélye. Az index 5,2 százalékkal rekordmagasságba emelkedett pénteken, de végül 3,4 százalékos pluszban zárt, a forgalom azonban így is megközelítette a napi szokásos háromszorosát. Az FTSE 100 is 1,1 százalékkal emelkedett, elsősorban a nagy építőipari cégek 14 százalék körüli erősödésének köszönhetően. De jól teljesített a bank- és az ingatlanszektor, valamint a közműellátók is, az előbbi részben az amerikai–kínai megállapodással magyarázható, az utóbbi pedig azzal, hogy elhárult az államosítás veszélye, amely szerepelt a Munkáspárt választási ígéretei között. A pénzintézetek közül kimagaslott az RBS és a Virgin Money 8,4, illetve 18,7 százalékos erősödéssel.
A választási eredmény hírére egy időre csaknem hét hónapos csúcsra emelkedtek a brit államkötvények hozamai. Pénteki piacnyitásra 0,895 százalékra nőtt a tízéves papírok hozama, de kora délutánig folyamatosan visszaesett 0,839 százalékra, ami így is pár százalékpontos napi pluszt jelentett. A reakció a Citi elemzői szerint megerősítette, hogy a hozamok aligha emelkednek majd jelentősen, mivel továbbra is bizonytalan, hogy mi lesz a kilépéssel az Európai Unióból 2020 végén, amikor lejár az átmeneti időszak, amelyet Boris Johnson egyelőre nem szándékozik meghosszabbítani. Ez nehezíti a font helyzetét is, amely pénteken 2 százalékkal erősödött a dollárral szemben, de elemzők szerint a következő hónapokban aligha emelkedik a pénteken rövid időre átvitt 1,35 dolláros szint fölé. A devizakereszt 1,33-os szintről várja a folytatást.
Megtáltosodott a forint a hét második felében, pénteken pedig egészen az euróval szembeni 328,7-es keresztárfolyamig, hathetes csúcsig ralizott, majd a 329,6-es szinten zárta a kereskedést. A hazai deviza erősödésében több tényező is szerepet játszott. Szerda esti ülésén az amerikai Fed jelezte: nem várható kamatemelés. A bejelentést érdemi dollárgyengülés fogadta, ami hagyományosan jót tesz a fejlődő piaci devizáknak. Csütörtökön az Európai Központi Bank új elnöke, Christine Lagarde nyitva hagyta a további euróövezeti lazítás lehetőségét, ami után az euró vesztett értékéből a fejlődő piaci devizákkal szemben. Pénteken a kockázati étvágy általános visszatérése kedvezett a kockázatosabb, fejlődő piaci eszközöknek. A régiós pár, a zloty és a korona még a forintot is túlteljesítette. Az Equilor elemzői hozzátették: annak ellenére erősödött a forint, hogy mostanában gyakran finanszírozó devizaként tekintenek rá, azaz kockázatosabb devizapiaci ügyleteket fedeznek vele. Az okfejtés szerint a spekulatív tőke az utóbbi időben kiszorult a forintpiacról, tehát a kockázatvállalás visszatérténél nem is lenne törvényszerű, hogy a forint is erősödjön. A forint kínálja a fejlődő piacok legalacsonyabb reálkamatát, ezért ideális finanszírozó devizának, befektetési eszközként viszont már vesztett vonzerejéből.
A brit részvényrali ellenére csupán fél-fél százalékkal került feljebb pénteken a frankfurti DAX és a párizsi CAC 40. A német kötvénypiacról meginduló tőkekiáramlás előbb a mínusz 0,22 százalékos szintre emelte a tízéves referenciahozamot, amely azonban a nap későbbi részében mínusz 0,3 százalékig ereszkedett vissza. A főbb európai tőzsdék mérsékelt optimizmusa előrevetítette, hogy az amerikai befektetők pénteken a saját piacaikon már nem kezdenek heves vásárlásokba, sőt. A Dow Jones és az S&P 500 stagnált, míg a technológiai index, a Nasdaq mindössze 0,2 százalékkal emelkedett.
A választók szabad kezet adtak Boris Johnsonnak
Elsöprő erejű felhatalmazást kapott a brit szavazóktól a Brexit végigvitelére Boris Johnson: a Konzervatív Párt a korábbinál 66-tal több, 365 helyet szerzett a 650 tagú alsóházban a csütörtöki előrehozott választáson. A Munkáspárt az elmúlt nyolcvan év legrosszabb eredményét mutathatja fel 203 mandátummal. Jeremy Corbyn már jelezte is, hogy az értékelés időszakának leteltével távozik a párt éléről. Lemondásra kényszerült Jo Swinson, a Liberális Demokraták pár hónapja megválasztott vezetője is, miután elveszítette képviselői mandátumát, így nem lehet a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje sem. A kilépési folyamat leállításáért kampányoló liberális demokraták az eddiginél eggyel kevesebb, 11 helyet szereztek. Jól teljesített viszont a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek frakciólétszáma 13-mal 48-ra bővült. A választás megváltoztatta az erőviszonyokat Észak-Írországban is, ahol most először nem az unionisták szerezték meg a képviselői helyek többségét.
