Óriási ugrással reagáltak a főbb ázsiai indexek az amerikai–kínai kereskedelmi megállapodás hírére. Holott a vezető ázsiai tőzsdék zárásakor még csak annyit lehetett tudni, hogy elvben megvan az egyezség, de a hivatalos bejelentést még csak sejteni lehetett. A Shanghai index 1,7 százalékkal emelkedett, a Hang Seng 2,1 százalékkal ralizott, a vezető japán tőzsdeindex még nagyobbat – 2,6 százalékot – ugrott. A kockázatos eszközökre újra rátaláló befektetők a devizapiacokat is megmozgatták, az euró-dollár árfolyam áttörte a kétszáz napos mozgóátlagot, az 1,11-os szintről 1,12-ig repült, majd az amerikai börzék nyitásakor visszarendeződött a kiindulópontjára. Kedvezett a forintnak is a kockázatkeresés visszatérte, de drágult a kőolaj is, a WTI 60 dollár közelébe emelkedett, a félelemindexként ismert VIX pedig éves mélypontjára, 12,6-re zuhant (7,5 százalékos az esés). A fejlődő részvénypiacokon is általános volt az optimizmus, a BUX új történelmi rekordon – 45 760 ponton – zárt, 0,8 százalékos napi emelkedéssel felülteljesítette a régiós társakat.
Az FTSE 100 is 1,1 százalékkal emelkedett, elsősorban a nagy építőipari cégek 14 százalék körüli erősödésének köszönhetően. De jól teljesített a bank- és az ingatlanszektor, valamint a közműellátók is, az előbbi részben az amerikai–kínai megállapodással magyarázható, az utóbbi pedig azzal, hogy elhárult az államosítás veszélye, amely szerepelt a Munkáspárt választási ígéretei között. A pénzintézetek közül kimagaslott az RBS és a Virgin Money 8,4, illetve 18,7 százalékos erősödéssel.
