Robbanás előtt a román SIF-ek piaca

Az erőviszonyok gyökeres átrendeződését hozhatja a befektetők körében a bukaresti börzén, hogy pár hónapon belül végleg eltűnik az öt regionális befektetési alapnál (Societati de Investitii Financiare, SIF) ) a tulajdoni korlát. Bár a piaci szereplők többsége egyetért az 5 százalékos küszöb eltörlésével, az elemzők körében nincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az intézkedésnek milyen hatása lesz hosszabb távon. A regionális alapokat a rendszerváltást követő privatizációs hullámban hozták létre, és jelentős, jellemzően energetikai vállalatok eszközeivel töltötték fel őket. A tulajdoni korlátot még 1997-ben a törzstőke 0,1 százalékában határozták meg, azért, hogy az alapok ne kerülhessenek spekulánsok irányítása alá, ami a jelentős közkézhányad miatt viszonylag egyszerűen megvalósítható lett volna. A korlátot 2005-ben 1, majd 2011-ben 5 százalékra emelték, noha már akkoriban is folyamatosan lobbizott a szakma a küszöb teljes eltörléséért.

A román államfő a jogalkotók jóváhagyása után 2019. december közepén hirdette ki a korlát eltörlését, amely hat hónappal azután lép életbe, hogy a törvénymódosítás megjelent a hivatalos közlönyben. Az öt SIF ma a román piac hangadója, portfóliójukban jelentős tőzsdén kívüli és tőzsdén forgó energetikai cégek, bankok, iparvállalatok eszközei vannak, és az 5 százalékos küszöbértékig egymás papírjait is birtokolják. Az alapok eszközeinek értéke 1,3 és 2,6 milliárd lej (egy euró 4,78 lej) között szóródik, és ami igazán vonzóvá teszi őket a gáláns osztalékok mellett, az az, hogy igen nagy, 25–50 százalékos diszkonttal forognak papírjaik a bukaresti parketten, noha az elmúlt időszakban jelentős felértékelődésen estek át a papírok, az öt SIF és a Fondul Proprietatea alapot követő BET-FI index több mint 34 százalékkal drágult egy év alatt.

A piac arra számít, hogy a korlát eltörlése az árfolyamok robbanásához vezet, ahogy a társaságok igyekeznek majd megszerezni az irányítási jogokat. Mindennek következtében gyökeresen átalakulhat nemcsak a menedzsment, hanem a befektetési stratégia is. Az alapok többsége a befektetői elvárásnak engedve igyekszik megfelelni a magas hozamelvárásoknak, likvid eszközökre alapozva. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a portfóliójukban lévő vállalatokkal hosszabb távon terveznének, így kevésbé jellemzők a tőkeemelések vagy a stratégiai befektetések. A sorból kilóg a SIF Moldova (SIF2), amelynek a menedzsmentje inkább a konzervatívabb stratégiát követi, és működése inkább a klasszikus private equitynek felel meg. Bár borítékolható, hogy rövid távon a korlát eltörlése növeli majd a vételi nyomást a papírokon, félő, hogy hosszabb távon mindennek a likviditás látja majd kárát, ahogy a közkézhányad zsugorodni kezd a SIF-ekben. Ez a trend volt megfigyelhető a tulajdoni korlát fokozatos emelése során: míg korábban a SIF-ek a teljes piaci forgalom 50 százalékát adták, ez az arány mára 15-20 százalékra mérséklődött.

Elérhető közelségben az MSCI-tagság

A SIF-eknél a szavazati jog korlátozásának eltörlése pozitív hatást gyakorolhat a piac likviditására és a közkézhányad alakulására is. E két tényező pedig közelebb lökheti a román piacot a régóta várt MSCI-tagsághoz. A SIF-ek többnyire likvid tőzsdei részvényeket tartanak a portfóliójukban, előreláthatóan lesznek olyan piaci szereplők, akik az árazást elég vonzónak találják ahhoz, hogy a SIF-eket felvásárolják, és a bennük lévő eszközöket a piacon értékesítsék. Így zsebre tehetik a piaci árfolyamok és a SIF-részvények közötti diszkontot. Ez rövid távon eladói nyomás alá helyezheti a többi közt

a bankrészvényeket, hosszú távon ugyanakkor javítja ezeknek a részvényeknek a likviditását és közkézhányadát is.

Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója