T öbb mint 2 százalékkal csökkent a szeptemberig tartó egy év alatt a Magyarországon kibocsátott hitelkártyák száma, így már alig haladta meg az 1,28 milliót – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ezzel folytatódott az évek óta tartó, lassú csökkenő trend a forgalomban lévő hitelkártyák számánál: 2014 harmadik negyedévében még több mint 1,4 milliót tartottak nyilván ezekből a plasztikokból, vagyis ötéves időtávon nagyjából 120 ezer kártya tűnt el a piacról.
A csökkenő trend azért is figyelemre méltó, mert a betéti kártyák számánál az utóbbi időben rendre növekedésről számolt be az MNB. A harmadik negyedév végén 8,12 millió betéti kártya volt forgalomban Magyarországon, majdnem pontosan
3 százalékkal – nagyjából 240 ezerrel – több, mint egy évvel korábban.
Annak ellenére, hogy a hitelkártyák száma szinte folyamatosan csökken, a jegybanki statisztikák tanúsága szerint egyre intenzívebb a kártyahasználat. A múlt év harmadik negyedévére több mint 202 milliárd forintos belföldi vásárlási forgalmat mutatott ki az MNB, ami 8,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 186,3 milliárdot. Ez még akkor is jó teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a betéti kártyáknál ugyanebben az időszakban 23,7 százalékos volt a belföldi vásárlási forgalomnál mért növekedés, csaknem 1500 milliárdos volumen mellett. A jegybanki statisztikák tanúsága szerint emellett a kisebb összegű vásárlásoknál is egyre többször kerülnek elő a hitelkártyák, hiszen a tranzakciók száma jóval gyorsabban nőtt a forgalomnál: 10,7 százalékkal, 29,4 millióra. Viszonyításképp a betéti kártyáknál eközben nagyjából 20 százalékkal, 206,7 millióra emelkedett a belföldi vásárlási tranzakciók száma. Az MNB számaiból az is jól látszik, hogy az ügyfelek egyre tudatosabban használják a hitelkártyáikat. Az ezeknél a plasztikoknál hagyományosan drága készpénzfelvételek száma 11,1 százalékkal csökkent 2019 harmadik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, miközben az összértékük is 7,2 százalékkal apadt. Eközben fokozatosan növekszik a nem kamatozó követelések aránya a hitelkártyákhoz kapcsolódó tartozásoknál. Miközben a kamatozó hitelkártya-követelések állománya a múlt év szeptemberéig tartó egy év alatt 6,6 százalékkal, 92, milliárd forintra mérséklődött, a nem kamatozóké 6,7 százalékkal, 55,4 milliárd forintra emelkedett.
A kínálat egyébként viszonylag gazdag a hazai hitelkártyapiacon, a bankok pedig változatlanul a vásárlások utáni visszatérítésekre építik az érvényben lévő akcióikat. Kérdés, hogy ez mire lesz elég a fogyasztási hitelek piacán, ahol tavaly is a személyi kölcsönöké volt a domináns szerep.
