Bealkonyulhat a vállalatok csodafegyverének
Kadlót Tibor | Sorra állítják le az utóbbi években előszeretettel alkalmazott sajátrészvény-vásárlási programjukat az amerikai nagyvállalatok. A koronavírus-járvány miatti zord gazdasági helyzet mellett a politikai oldalról érkező erősödő nyomás is egyre inkább erre készteti őket.
Donald Trump elnök két évvel ezelőtt elfogadott vállalati adócsökkentési csomagja jelentős készpénzmennyiséget hagyott a nagyvállalatok zsebében, amit előszeretettel fordítottak saját papírjaik megszerzésére. A tranzakció árfolyamfelhajtó hatása nemcsak a vállalatok értékeltségét emelte
– fűtve ezzel az utóbbi évek elképesztő részvénypiaci raliját –, hanem a kevesebb kint lévő részvény miatt a részvényesek osztalékát is növelte.
Az S&P 500 index cégei az elmúlt három évben több mint kétezermilliárd dollárt költöttek visszavásárlási programokra, vagyis nagyjából ugyanannyit, mint amennyi pénzből most az amerikai gazdaság megvédésére készül a kormányzat. A víruspánik nyomán azonban egy hónap alatt ennek többszöröse, nyolcezermilliárd dollár égett el a vállalatok értékéből.
A drámaian romló piaci környezetben, hogy megóvják készpénzállományukat, egymás után hagynak fel visszavásárlási programjukkal a vállalatok, de közben a politikai széljárás is gyorsan megváltozott. A demokraták mellett a republikánusok, sőt még Trump is a közpénzből finanszírozott részvényvásárlási programok leállítása mellett állt ki. A hét elején a kétpárti megállapodással tető alá hozott, összesen csaknem kétezermilliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagból részesülő cégek pedig a hitelek visszafizetését követő egy évig nem is vásárolhatnák vissza saját részvényeiket.
A gyors állami segítségre éppen azoknak a légicégeknek lenne legnagyobb szükségük, amelyek szintén előszeretettel vették magukat. A négy legnagyobb amerikai légitársaság az utóbbi öt évben 42,5 milliárd dollárt fordított erre a célra, nem sokkal maradva el attól az 50 milliárd dollártól, amelyet a járvány miatt hamar bajba került repülési szektor most az államtól vár segítségként. A Boeing pedig – amely az egy évvel ezelőtti 737 MAX gépek körüli botrányig 11,7 milliárd dollárért vásárolta magát – további 60 milliárd dollár közpénzt kér a repülőgyártóknak.
A Fed-döntések révén a pénzügyi szektor is kiemelt segítséget kap, a nyolc nagybank – köztük a Citi, a Goldman Sachs és a JPMorgan – múlt héten már közölte is, hogy a második negyedév végéig felfüggeszti visszavásárlási programját, amely évente összesen mintegy százmilliárd dollárt jelent. Az olajcégek a termelés- és beruházáscsökkentő lépéseik mellett ugyancsak sorra hagynak fel részvényeik visszavételével, de beállt közéjük az AT&T és a McDonald’s is.
Az eddig bejelentett intézkedések alapján az S&P 500 indextagok sajátrészvény-vásárlásra fordított kiadásai idén nemcsak a 2018-as, rekordnak számító 806 milliárd dollárt, hanem a tavalyi évre becsült 730 milliárd dollárt sem érhetik el, hiszen a gazdaságmentő csomag értelmében a légitársaságoknak és más, állami pénzből megmentett cégeknek erre nem is lesz lehetőségük.
