A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a koronavírus-járvány miatt kialakult pénzügyi piaci feszültségek enyhítése érdekében további likviditásbővítő intézkedésekről döntött
– közölte honlapján a jegybank. A fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kiterjesztésével az MNB mintegy 2600 milliárd forinttal növeli a bankrendszer számára potenciálisan elérhető likviditást. A nagyvállalati hitelek már 2020. március 23-tól elhelyezhetők fedezetként.
A Monetáris Tanács mai döntései értelmében
A visszaesés enyhítésére koncentrál az MNB
Nagy Márton, az MNB alelnöke szerint a potenciális megőrzéséhez a vállalatok hóna alá kell nyúlni és megoldani a háztartások likviditási gondjait.
A jegybank közleménye szerint a két lépés – a korábbi intézkedéseket, kiemelten a fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való bővítését és a swaptenderek feltételrendszerének átalakítását kiegészítve – érdemben erősíti a bankrendszer likviditási helyzetét.
Márciusban a teljes jegybanki FX-swap állomány több mint 250 milliárd forinttal közel 2200 milliárd forintra nőtt – írták.
Az MNB az első hosszú futamidejű hiteltendert szerdán tartja, a kötelező tartalékolás alóli felmentés pedig azonnali hatállyal lép életbe.
Az MNB 2-3 százalékos növekedéssel és 2,6 -2,8 százalékos inflációval számol idén
Az MNB 2,0-3,0 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,6-2,8 százalékos inflációval számol idén, megjegyezve, hogy
az előrejelzés bizonytalansága nagy, és a prognózis a március 19-ei állapotot tükrözi.
A decemberi előrejelzésében 2020-ra 3,5 százalékos, 2021-re és 2022-re egyaránt 3 százalékos infláció szerepelt. Az idei növekedési várakozás 3,7 százalékos, a 2021-es 3,5 százalékos, a 2022-es 3,5 százalék volt.
Elemzői vélemények
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szakértője lazításként értékelte a likviditásbővítő jegybanki intézkedéseket. Az inflációs célok várható teljesülése miatt egy ideig nem várható szigorítás – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az MNB a szintén kedden közzétett legfrissebb Inflációs jelentésének fő számai alapján meglehetősen optimista, 2020-ra 2 és 3 százalék közötti gazdasági növekedést valószínűsít, míg a piac inkább kismértékű visszaeséssel számol.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője úgy látja, hogy
az MNB rövid távon mindenképp a gazdaság megsegítését tekinti a legfontosabbnak.
Jelenleg mind a fiskális, mind a monetáris intézkedések a járványveszély következményeire összpontosítanak – írta. Várakozása szerint az inflációt az élelmiszerek drágulása és a forintgyengülés ellenére is mérsékelheti, hogy az üzemanyagok ára csökken, és visszaesik a fogyasztói kereslet.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a jegybank egyelőre arra fókuszál, hogy a bankrendszer és piacok likviditása megfelelő legyen, másodpiaci állampapír vásárlásról még nem döntött. A jegybank makrogazdasági előrejelzéséhez hozzáfűzte, hogy
ugyan lefelé korrigálta a növekedési és inflációs prognózisát, de más előrejelzésekhez képest így is optimista.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arra számít, hogy a járványveszély következményei csökkentik majd az inflációt. Véleménye szerint közbelépést sokkal inkább a visszaeső piacok és a felboruló költségvetések indokolnak világszerte. A jegybankok támogatása nélkülözhetetlen, mivel a elkerülhetetlennek tűnik, és nagyon mélynek ígérkezik – hangsúlyozta.
A jegybank likviditásbővítő intézkedéseiről Suppan Gergely úgy vélekedett: azok érdemben erősítik a bankrendszer likviditási helyzetét. A hosszú futamidejű fedezett hiteleszköz kiszámítható és fix kamatozású forrást jelent a bankok számára, támogatja a releváns hitelpiacok (vállalati és háztartási hitelpiacok) és kulcsfontosságú pénzügyi piacok (deviza- és kamatswappiac, állampapírpiac, bankközi piac) likviditását, hozzájárul a pénzpiaci turbulenciák mérsékléséhez, illetve elősegíti a finanszírozási környezet stabilitását – tette hozzá.
Nem nyúlt az alapkamathoz az MNB
Nem változtatott a 0,9 százalékos szintjén kedden a monetáris tanács, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta.
