A járvány felpörgeti a digitális fejlesztéseket a pénzintézeteknél

N. L. N. | A fő kérdés ma, hogy a fintech cégek mennyire változtatják meg a bankrendszer jövőjét, ám három évtizede is hasonló bizonytalanság övezte a kártyacégek megjelenését. Ahogy akkor, remélhetőleg most is a két terület szimbiózisa lesz a megoldás, amelyből elsősorban az ügyfelek húzhatnak előnyt

– vélekedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fintech és digitalizációs jelentésének bemutatásakor Patai Mihály alelnök.

Szombati Anikó, az MNB digita­lizá­cióért és a fintech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója elmondta: e szolgáltatások használata világszerte dinamikusan növekszik, a legtöbb innováció a lakossági szolgáltatásokra irányul. Szabályozói szempontból nagy kihívást jelentenek ezek a megoldások: egyrészt támogatni kell az innovációkat, másrészt szavatolni kell a pénzügyi rendszer stabilitását és a fogyasztóvédelmet. Arra is figyelni kell, hogy a piaci szereplőkre azonos elbírálás vonatkozzon.

A Világgazdaság kérdésére, hogy miként érvényesíthető az azonos elbírálás elve, amikor a magyar szabályozás nem alkalmazható a határon átnyúló szolgáltatást végző és a nem uniós szolgáltatókra – például nekik nem kell megfizetniük a tranzakciós illetéket, és a hazai bankokra vonatkozó előírásoknak is csak egy része érvényesíthető velük szemben –, a jegybanki szakértők azt válaszolták, hogy az MNB csak azokkal a szervezetekkel szemben tud bármit is lépni, amelyek legalább licencért folyamodtak a magyar felügyeleti hatósághoz.

Az MNB eredménynek tartja a tranzakciós illetékkel kapcsolatban, hogy a 20 ezer forint alatti elektronikus utalásoknál már nem vetnek ki illetéket. Az azonnali fizetési rendszer bevezetésével párhuzamosan arra bátorítja a bankokat, és azt várja tőlük, hogy térjenek át a csomagárazásra. Erre egyre több a példa.

A múlt év végén Magyarországon több mint 110 fintech vállalat működött, ezeknél ötezren dolgoztak. Együttes árbevételük 120 milliárd forint volt, az árbevétel-arányos adózott eredményük pedig meghaladta a 8 százalékot. A szektor ROE-mutatója 20 százalék fölött alakult. E cégek 86 százaléka magyar mikro- és középvállalat, a fejlesztőcégek 90 százaléka B2B szolgáltatást nyújt.

A hazai bankrendszer digitali­zációs szintjét az MNB közepes szintűre értékelte. Szombati Anikó szerint a szektor belső működési digitalizációja megfelelő, ám a külső partnereknek kínált digitális szolgáltatások terén még további fejlődésre van szükség. A legtöbb digitális megoldással a számlanyitás és a személyi hitelek nyújtása terén találkozunk, de a vállalati hiteleknél lényegében nem történt elmozdulás. A jegybank szerint a pénzügyi szolgáltatóknak proaktívnak kell lenniük: fel kell kelteniük az ügyfelekben a digitális szolgáltatások iránti igényt. A koronavírus-járvány ebben a helyzetben a digitális fejlesztések katalizátoraként hathat. Az MNB a múlt év végén felmérte, milyen a távmunka helyzete a szolgáltatóknál. Tapasztalatai szerint a bankoknál szinte kivétel nélkül meg van oldva ez a fajta munkavégzés. Az éles vizsga a napokban zajlik.