A svájci részvények dacolnak a viharral

A svájci frank felülteljesítése krízisidőszakokban magától értetődő a piacok számára. A deviza idén a japán jen után a második legjobban teljesítő fizetőeszköz, erősödését csak a jegybanki beavatkozások gátolják. Bár a svájci gazdaság is megszenvedi a járvány hatásait, a frank mozgásait mindig is a tőkeáramlás és a nemzetközi tőkepiaci folyamatok határozták meg.

A Goldman Sachs (GS) elemzői arra számítanak, hogy a strukturális gondoktól sújtott Európai Unió devizájával szemben tovább erősödhet a frank. Zachl Pandl, a GS FX stratégiai igazgatója növekvő vételi nyomást érzékel a frankon, mivel az európai tagállamok járványkezelése nem egységes, és a finanszírozásról sem sikerült hatékonyan dönteni. Ugyanakkor a svájci jegybank március óta legalább 30 milliárd frankot vásárolt fel a devizapiacon, hogy az euró-svájci frank árfolyamát az 1,05-os szint környékén stabilizálja. A múltbeli tapasztalatokra alapozva Pandl arra számít, hogy a jegybank lassan, de engedi erősödni a frankot a globális válság miatt. A GS az 1,02-os szint elérésére számít az euró-frank keresztárfolyamban. Részben más okok miatt, de a svájci deviza a forinttal szemben is erős: az év elején még 303, most pénteken 337,5 forintot ért egy frank.

Önmagában a deviza teljesítménye impresszív, de a svájci részvényindex (SMI) enélkül is kiemelkedik a mezőnyből. Míg az Euro Stoxx 600 index 21 százalékot esett az idén, az SMI 9 százalékos gyengülése a második legjobb európai eredmény. Erre csak a dán OMX index tudott ráverni 2 százalékos pozitív árváltozásával. Az is segíti az SMI teljesítményét, hogy az olaj- és a légiszektor képviselői eleve hiányoznak az index összetevői közül, viszont a Nestlé, a Roche és a Novartis súlya 70 százalékos benne, s e három óriás piaci kapitalizációja 1,2 ezermilliárd dolláros. A felülteljesítést természetesen a gyógyszercégek katalizálták az elmúlt hetekben, a pénzügyi szektor és az óraipar nem kerülhette el a mínuszokat. Sokat javított az index teljesítményén a Nestlé, amely az előrecsomagolt élelmiszerek legnagyobb gyártójaként szintén felkerült a „milyen részvényekbe fektessünk” listákra. A gyártó pénteken közölt első negyedéves jelentése megerősítette a várakozásokat, az eladások a várt 3 helyett 4,3 százalékkal emelkedtek, a felvásárolások révén az elmúlt öt év legjobb számait hozták. Az eladások Észak-Amerikában és Európában voltak különösen erősek, a vállalat az állateledelek, az instant kávék és az ásványvizek forgalmát emelte ki.

A második legnagyobb svájci bank, a Credit Suisse is meglepő, 7 százalékkal magasabb árbevételről számolt be csütörtökön. Nettó árbevétele 5,8 milliárd frankot tett ki, amelyből 568 millió franknyi céltartalékot képzett az elsősorban a koronavírus-járvány miatt nagy valószínűséggel késedelmes vagy bebukó hitelek fedezetére. Arra sem számítottak az elemzők, hogy a Swatch kiemelkedő áprilisi forgalomról tudósít Kínában, ahol éves alapon az értékesítések 24 százalékkal ugrottak meg. Ez ugyan csekély vigasz a világszerte zárva tartó boltok idején, de a jövőre nézve biztató lehet.

A svájci részvények a gazdasági háttér miatt tradicionálisan drágák, ezen a gyakran magas osztalékok sem enyhítettek eddig (az MSCI svájci indexének átlagos osztalékhozama jelenleg 4,22 százalék). Mivel a helyi kötvénypiac – hasonlóan az európai kötvényekhez – a legtöbb esetben alig tud reálhozamot ajánlani, sok befektető a svájci részvényeket és az SMI indexet követő alapokat kifejezetten hosszú távú tartásra vásárolja, a fix hozamú eszközök alternatívájaként. Az elemzők szerint azonban az index koncentráltsága hamis biztonságérzetet kelthet, és a globális hatásokra ezek a részvények sem immunisak. Ez jelenthet olcsóbb beszállási lehetőséget a közeljövőben, ugyanakkor egyértelműen növeli a kockázatot is.

A Nestlé, a Roche és a Novartis

1200

milliárd dollár piaci értéket képvisel együtt