Lejtőn maradhat a forint

Április elején részben a járvány gazdasági hatásai, részben pedig a gyorsulva gyengülő forint miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szinte teljesen átalakította az eszköztárát. A forint szempontjából fontos változás volt, hogy a jegybank a hozamgörbe rövid végén lényegében kamatot emelt annak érdekében, hogy megdrágítsa a forint shortolását, ezáltal a rövid hozamok 1,1 százalékig emelkedtek. A forint szinte azonnal erősödésnek indult, és 370 közeléből 350-ig erősödött vissza az euróval szemben – foglalta össze a devizánkat érintő eseményeket az OTP elemzése. Az elmúlt héten azonban ismét gyengülni kezdett a devizánk, és tegnap reggel a 358-as szint fölé került.

Az ismét lejtőre kerülő forint további pályája az MNB monetáris tanácsának jövő keddi ülésétől is függ. A Reuters április 20–22-én készült konszenzusa szerint nem várható változás a már egyébként is kevéssé követett alapkamat mértékében, de más kamatszintek finomhangolására sem számítanak az elemzők. Az is a monetáris politika változatlansága mellett szólhat, hogy az áprilisban bejelentett eszközvásárlási program – amely többek között a hozamgörbe rövid oldalán kíván likviditást kiszívni a rendszerből – csak május első hetében indulhat, ám a kondíciókról jövő kedden dönthetnek. Nagy Márton, az MNB alelnöke április 8-án azt mondta, hogy „forintárfolyamcélja nincs a jegybanknak, de a volatilitás zavarja, és emiatt szükséges a likviditás csökkentése”.

Georgi Deyanov, a Morgan Stan­ley elemzője a Reutersnek nyilakozva figyelmeztetett, hogy a kockázatok a szigorítás irányába tolódnak el addig, amíg a forint piaci helyzete volatilis marad. Virovácz Péter, az ING elemzője szerint ha a feltörekvő piaci devizák jelentős nyomás alá kerülnének, ami a forintot az alulteljesítők közé sorolná, akkor a jegybank az egyhetes betéti eszköz kamatszintjét mozgatva tudná ismét kontrollálni a folyamatot. Erre legnagyobb esélyt az elemző a negyedik negyedévben lát, újabb járványhullámot feltételezve.

A Goldman Sachs (GS) is a feltörekvő piaci devizákra nehezedő nyomásról ír elemzésében, ami egyrészt a járvány következtében romló fundamentumokkal indokolható. Másrészt ezek az eszközök magas bétával rendelkeznek a piaci átlaghoz képest, azaz a negatív hangulatban nagyobb mértékben veszítenek értékükből, amit aztán gyorsabban vissza is szereznek, mint a piac, ha pozitív irányba fordul a kereskedés.

Figyelemre méltó azonban, hogy néhány deviza mostanra kifejezetten alulértékeltnek látszik, főképp azok, amelyek az árupiaci folyamatok és az olajárfolyam zuhanása miatt kerültek nehéz helyzetbe. Ezzel együtt túl korainak tartják a beszállást ezekbe a devizákba és kötvényekbe, például Mexikó esetében arra számítanak, hogy a Moody’s és/vagy az S&P leminősítheti az országot, és a GS ezt valószínűsíti Románia és Kolumbia esetében is.

Magyarország nem szerepel az elemzésben a kereskedésre ajánlott ötletek között, de azok között az országok között megtalálhatjuk, ahol jelenleg alábecsülhetjük a 2021-re áthúzódó gazdasági károk mértékét. A GS véleménye szerint Chile, Görögország és Lengyelország különösen kitett lehet további negatív hatásoknak, ha a gazdasági fellendülés lassabbnak bizonyulna a vártnál. Az elemzőház három hónapra 365, hat hónapra 355, egy évre pedig 350 forintos euróárfolyamot jelez előre. A Reuters konszenzusa szerint ezzel szemben az euró-forint kereskedése egy éven belül a 340-es szintre térhet vissza.