Ezredforduló megismételve?

A tőkepiacot az 1990-es évek óta követő piaci szereplők egyik legmeghatározóbb élménye volt az, ami a technoló­giai részvényekkel történt az ezredfordulón. A már kilenc éve szinte töretlenül emelkedő, „új világot” képviselő részvénycsoport 1999 októbere és 2000 márciusa között a megelőző sokszoros emelkedésre rátett még egy lapáttal. A Nasdaq 100 technológiai index öt hónapon belül duplázott, majd szinte egyik napról a másikra véget ért a részvénypiaci parti.

Részvénypiaci partinak – megint csak az amerikai technológiai szektor behemót, közepes és kisebb reprezentánsai jóvoltából – nem maradtunk híján az elmúlt hetekben sem. A Covid–19-világjárvány által okozott részvénypiaci sokk pontosan 21 kereskedési napig tartott, február 24-től március 23-ig. Ennek a tőzsdekrachnak a legfőbb karakterisztikája az volt, hogy nagyjából egyforma mértékben öntötték a részvényeket a befektetők, függetlenül attól, hogy milyen szektort képviselt az adott papír. Természetesen azért a hajózási társaságok, a légitársaságok és az olajrészvények a piaci átlagnál jóval nagyobb mértékben estek, de az esés legfőbb jellemzője az volt, hogy a nagy intézmények mindent adtak, amit értek. Egészen szélsőséges pesszimizmus uralkodott a globális részvénypiacon, amit a gazdasági világ leállása által kiváltott hatások nagymértékben indokoltak is.

Március közepére akkora lett a pánik, hogy a befektetők megfeledkeztek arról, hogy immár több mint tizenegy éve, 2008 vége óta ennek a részvénypiacnak van egy „gazdája”, aki nem más, mint az amerikai monetáris hatóság, a Federal Reserve (Fed), az pedig kiváló gazdája a piacnak a 2008–2009-es válság óta. Az elmúlt évtizedben, amikor bajba kerültek a részvényindexek, jött a Fed, és lazított a monetáris környezeten. Fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt évtizedben legfeljebb a részvényindexek kerültek kisebb-nagyobb bajba (például 2015–2016 fordulóján vagy 2018 karácsonyán), és messze nem az amerikai gazdaság.

Idén tavasszal precedens nélküli sokk érte a világgazdaságot és március második felére a koronavírus által addigra már a világon legnagyobb mértékben sújtott Egyesült Államokat. Március első felében a Fed a szokásos eszközrendszerével próbálkozott életet és reményt lehelni a gazdasági és a részvénypiaci szereplőkbe. Kamatcsökkentés, kamatnullázás és pár százmilliárd dolláros nagyságrendű csomagok képezték a monetáris oldali orvosságot. A járvány hatásai ezeken úgy gázoltak át, mintha ott sem lettek volna, megállíthatatlannak tűnt a részvénypiaci esés.

A történetben a karakteres fordulónap a 2020. március 23-i hétfő volt, amikor a Fed szintet lépett a pénzpumpálásban, és limit nélküli likviditásbővítést ígért a problémák kezelésére. Ez a gyakorlatban a pár százmilliárd dolláros pénzinjekciók világából a pár ezermilliárd dolláros pénzinjekciók világába való áttérést jelentette. Ennek materializálódásaként a legfrissebb adatok szerint a Fed mostani mérlegfőösszege 6721 milliárd dollár, szemben a február végi 4159 milliárd dollárral. Ez a mostani két hónap alatt bekövetkező 2562 milliárd dollárnyi mérlegfőösszeg-bővülés nagyobb, mint a 2008–2009-es válságra adott háromlépéses válasz első két eleme, a QE1 és a QE2 volt.

A részvénypiacon ez a március 23-i nap volt a totális mélypont, amelyet a következő három napon nagyon ritkán látható erős emelkedés követett, az S&P 500 index a hétfői zárásnál 17,6 százalékkal került feljebb a csütörtöki zárásra. A drasztikus emelkedés a Fed akciója mellett az extrém túladottság és a pesszimizmus következménye volt. Ahogy a megelőző eséskor is nagyjából egyszerre mozogtak a különböző szektorok részvényei, ebben az emelkedésben sem válogattak a papírok között a befektetők. Innentől kezdve azonban éles fordulatot vett a történet. A március 26-i záráshoz képest a Nasdaq 100 technológiai index további 17,8 százalékot emelkedett, de a hagyományos részvényeket tömörítő NYSE Composite „csak” 7,1 százalékkal került feljebb. Sőt, a várható brutális gazdasági válság által nagyon érintett bankindex egyenesen esett is azóta 1,9 százalékot. Kettészakadt a részvénypiaci univerzum. Az eddigi nyertes technológia – részben a világjárvány által okozott vállalati és lakossági digitalizációs kényszer következtében – még nagyobb nyertes lett. A válság által érintett hagyományos részvények és részvényindexek eközben jóval kevesebbet tudtak profitálni a Fed pénzesőjéből, és tovább szenvednek. Ez a szétszakadás nagyon látványos, ha az egyes amerikai és globálisan vezető tőzsdeindexek 2020-as teljesítményeit hasonlítjuk össze:

Nagyon ritkán látható ilyen markáns teljesítménykülönbség különböző részvényosztályok között ilyen rövid idő alatt, mint ahogy az idén eddig történt. A hagyományos részvényeket magában foglaló NYSE Composite szinte ugyanakkora mínuszban van az idén, mint a német tőzsdeindex. Ezt eddig 25 százalékponttal teljesítette felül a vezető technológiai index, a Nasdaq 100. A már tavaly is óriásit emelkedő technológia az idén is pluszban tud lenni a világgazdaság romhalmazain, és a május 11-i záróára a 14. legmagasabb záróérték az index történetében.

A technológiai részvények elmúlt hetekbeli briliáns teljesítményére többfajta magyarázata létezik. Egyrészt sok tech cég nemhogy bevételkiesést nem szenved el a járvány miatt, hanem egyenesen az üzletét fellendítő faktorként tekinthet a globális karantén heteire (például Netflix és Zoom). Másrészt a tech cégek döntő többsége készpénztartalékokon ül, szemben a hagyományos iparágak sok-sok eladósodott szereplőjével. Harmadsorban zajlik egy reálgazdasági korrekció is azok részéről, akik lemaradtak a digitális átalakulásról, és most hirtelen éveket kell fejlődniük a megváltozott körülmények miatt. Mindezek már elégséges magyarázatot adnak a technológiai részvények most zajló felülteljesítésére. De nem adnak igazi magyarázatot a szárnyalásra az összeomló világgazdaság mellett.

Ha az 1990-es években zajlott a technológiai részvények első forradalma, akkor a 2010-es években zajlott a második. Ahogy 1999 végén és 2000 elején a kilencvenes évekbeli emelkedésről lemaradók fájdalma elért egy határt, és ez végeredményben egy technológiai buborékfújáshoz vezetett, ugyanúgy nem bírják már a tempót a technológiai részvények 2010-es évekbeli sokszoros árfolyam-emelkedéséről lemaradó befektetők sem. A kimaradás okozta fájdalom 2019 végére és 2020 elejére érte el azt a szintet, hogy kezdett begyorsuló emelkedésekhez vezetni például az Apple-, a Microsoft- és a Tesla-részvények árazásában. A globális részvénypiacon ugyanis 2018 eleje óta, de sok helyen már 2015 nyara óta nem lehetett érdemi hozamot elérni, csak akkor, ha technológiai részvényei voltak valakinek. Aki technológiai részvényekben utazott, „szétkereste” magát, aki a hagyományos szegmensekben, annak jó esetben csurrant-cseppent valami. Ez vezetett a koronavírus-világjárvány által félbeszakított, a lemaradók által generált begyorsuló emelkedésű technológiai indexekhez 2019 októbere és 2020 februárja között. És ez éledt újra drámai mértékben áprilisban, amikor elfogytak a márciusi pánikeladók, és ott maradt a piacon a gazda, a Fed töméntelen mennyiségű pénze. A befektetői társadalom korábbi lemaradása és a karanténnal nem sújtott technológiai cégek nyomulása miatt (látva más szektorok mostani és várható mérhetetlen szenvedését) szinte minden pénz a technológiai részvénybe megy át a globális részvénypiacon. Ebben a szegmensben láthatjuk a V alakú visszapattanást, ha a Nasdaq 100 utóbbi hat hónapját nézzük.

Ezzel szemben az amerikai bankindex (szintén hat hónap) jól mutatja azt a várható szenvedést, ami a technológián túli gazdaságot éri majd a vírus utáni világban:

Ez már inkább L alak. Ezeknek a történéseknek az eredője vezetett a befektetői társadalom nagy részét totálisan sokkoló áprilisi és májusi részvényralihoz. Egyszerre omlik össze a világgazdaság (annak minden szörnyű mutatójának a napvilágra kerülésével), és egyszerre jellemző a technoló­giai részvények felülteljesítése a lemaradók vételei miatt, a Fed pedig folyamatosan locsolja a tűzre az olajat.

Olyan ez, mint a meteorológiában egy kettős fronthatás. És mindeközben az S&P 500 index súlyának 21 százalékát adó ötös fogatnál (Microsoft, Apple, Amazon, Google, Facebook) az amerikai munkavállalók kevesebb mint 1 százaléka dolgozik. Az amerikai tőzsde most nagyon nem egyenlő az amerikai gazdasággal.

Szürreális év eddig a 2020-as

a tőzsdéken, és csak egy biztos: a hátralévő része is szürreális lesz.